language

Kulcsszavak:

lekenyerezés / presztízsberuházás highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>

A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort

A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé

Őrzés nélkül maradhat a biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak

Kiss Ambrus arra a kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy kormányválasz híján a főváros egyszerűen felhagy az építmény őrzésével és fűtésével, azt válaszolta, hogy jövő évben ez is megtörténhet, minden megoldást az asztalra kell tenni.

Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar

Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.

Befejezhetetlen biodóm: Mégsem kell a kormánynak a városligeti buborék

Továbbra is nyomoznak a Pannon Park körül. Hiába ígérték meg, nem akarják átvenni a beruházást, miközben a garanciaóra ketyeg.

Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben

A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy el: 550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba".

„Értelmetlen uniós beruházásokról” is beszélt a helyettes államtitkár

– Az európai uniós támogatásokból sokszor nem engednek értelmes projekteket finanszírozni – jelentette ki Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Transparency International konferenciáján. A 40 centis kilátók és a semmibe vezető bicikliutak országában ez a kijelentés mindenképpen magyarázatra szorult, az államtitkár ezért példákat is mondott: a „produktív szektorba például nem lehet uniós pénzt irányítani”, azaz a MÁV nem vehet például mozdonyokat uniós pénzből, mert ezzel az EU-szerint befolyásolná a szállítási piacot a magyar kormány.

Tízmilliárddal tartoznak, húsz hiányzik, összesen meg lesz legalább 62 milliárd az állatkerti Biodóm

A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát. A kormány Fürjes Balázs államtitkáron keresztül újfent megüzente: nem ad több pénzt az állatkerti Biodómra. Legyen elég, amit eddig adott. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett projekt, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott, Fürjes Balázs szerint pedig - legalábbis a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján - már 62,8 milliárdon állhat a költségszámláló.

Magának adta a legtöbb támogatást a PM

Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>