A részben TAO-pénzből megvalósuló sportberuházás során némi feszültség is volt a projektben résztvevő Megyei Tigrisek kosárcsapat és a fóti önkormányzat között. A klub feltételeket szabott a városnak azzal a kikötéssel, hogy amennyiben változtatást nélkül nem fogadja el őket, akkor visszamondja a projektet.
A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat.
A Bicskei TC 7,8 milliárdért kap ezer fős új létesítményt, amelynek még a fenntartása is alapos terhet róhat a 12 ezres városra.
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.
A jelenleg NBII-ben játszó Nyíregyházi Spartacus fociklub is új stadiont kap, melynek előkészítésére és megvalósítására a kormány 19,1 milliárd forintot szán.
A nyertes ajánlatot két cég adta be közösen:
a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt.,
valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt.,
Ha kihasználják a teljes 19,1 miliárd forintos keretet, akkor a nyíregyházi az egyik legdrágább magyar stadion lehet.
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól.
Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.
Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.
Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.
