K-Monitor Adatbázis

Lezárult a trieszti kikötő állami átvétele, ám még jó ideig nem használható érdemben a terület. Erre is a járvány utáni újjáépítésre szánt pénzből költ a kormány.

A magyar kormány júliusban közölte, kikötőt tervez építeni az olaszországi Triesztben, hogy létrehozza Magyarország tengeri kijáratát, és segítse az ázsiai exportot. A terv bár jól hangzik, gazdasági szempontból nem világos, mi értelme van: az adriai kereskedelem a kormánytól függetlenül is virágzik, a magyar cégek pedig rettentő olcsón tudnak exportálni Ázsiába a jelenlegi piaci keretek között. A beruházás létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy a kormány által megvett terület nem tűnik alkalmasnak egy modern kikötő létesítésére, és a térségben eleve ennél sokkal jelentősebb fejlesztések zajlanak.

Eszerint a 2 milliárd 78 millió dolláros, tehát több mint 589 milliárd forintos munkát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt., a kínai China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a szintén kínai China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. nyerte el. Ez nem meglepetés, ugyanis korábban az Index értesülései alapján megírtuk, hogy a miniszterelnök barátjának cége a kiválasztott konzorcium tagja. A hirdetményből viszont az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt sem marad ki Magyarország történetének legnagyobb vasútépítési projektjéből: a Homlok érdekeltségébe tartozó Vasútvillamosító Zrt., ahogyan a szintén a Mészáros-birodalomba tartozó R-Kord és a kínai Huawei is, ahogyan a Mészáros-gyerekek többségi tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. is bedolgozhat a projektbe.

Aláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.

Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások. Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.

Mindössze nettó 30 ezer forintot fizet alkalmanként egy Fidesz közeli vállalkozó egy több száz embert befogadni képes koncert helyszínért Szombathelyen.

Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.

Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.

Az ideiglenes üzemeltetővel február 28-án járt le a szerződés, az új megoldás pedig nem biztos, hogy kimeríti a piaci alapon történő működtetést.