Kisajátításokra lesz szükség a 2400 év alatt megtérülő Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása miatt.
A szibériai hideg miatt egyre nagyobb igény a földgáz iránt, a mögöttünk hagyott hétvégén idei csúcson járt a gázkivétel a földalatti tárolókból.
Szigetszentmiklóson álmodtak egy stadiont maguknak. Nem kicsit, egy 3,5 milliárdosat, és bár tavaly novemberben még úgy tűnt, kézben tartják a dolgokat, a figyelmeztető jelek egyértelműek voltak. Ma már ott tart a projekt, hogy az egyesület szívesen átadná annak, akinek lenne tőkéje és képes lenne befejezni.
Az Eliosszal Vácon olyan lámpákat is lecseréltetett az önkormányzat, amelyeket mindössze néhány évvel korábban szereltek fel, szintén uniós pénzből – ez derül ki a Hír TV által megszerzett dokumentumokból. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezért 20 millió forintot vissza is kért a fideszes vezetésű Váctól. Az LMP elszámoltatást ígért, a Fidesz viszont a Hír TV-t is tulajdonló Simicska Lajosra mutogat Elios-ügyben.
Hiába próbál távolodni a közvilágítási pályázati pénzeket nyerő cégtől Orbán Viktor veje, számtalan szál köti az Unió csalás elleni hivatala által elmarasztalt Elioshoz. Nem tréfadolog: a cég vizsgálata során szervezett bűncselekmény nyomaira bukkantak.
A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre. A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL ALÁÍRT ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT HITEL UGYANIS MÁR EGY IDEJE ROSSZABB, MINT BÁRMI MÁS, AMIVEL FINANSZÍROZNI LEHET EGY EKKORA BERUHÁZÁST, a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?
Minden eddiginél több támogatást osztott szét tavaly az Orbán-kormány egyedi kormánydöntései révén.
Rengeteg pénzt ölt a magyar állam az elmúlt tíz évben vasútipálya-fejlesztésekre, az utasok azonban mindebből keveset érzékelnek. Több százmilliárd forint elköltésével országos összesítésben egy óránál is kevesebb időt sikerült nyerni, igaz, a vonatoknak nagyobb sebességet lehetővé tevő rendszer kiépítése még folyamatban van. A felújítás nem véletlenül drága, brutális elmaradásból indulunk, ezért sok vonalat gyakorlatilag újjá kell építeni, és az autópálya-építések mellett ezek a beruházások is mágnesként vonzzák a korrupciót. A java pedig csak most jön, a következő négy évben négyszer annyi pénzt terveznek elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen.
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.