K-Monitor Adatbázis

A Közgép által feldobott aszfaltügy kiverte a biztosítékot Brüsszelben: megakasztotta a még az előző ciklus hasonló ügye miatt felfüggesztett milliárdok átutalását.

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

„Annyiba került, mintha egy centiméter vastagon bevonták volna arannyal” – nagyjából így él a köztudatban a Margit híd felújítása. Az bizonyos, hogy az eredetileg tervezett költség többszörösébe került a projekt, érdemben senki nem ellenőrizte, és a mai napig nem nyilvánosak azok az adatok, amelyek alapján igazolni vagy cáfolni lehetne a sokmilliárdos túlárazás gyanúját. A politikailag talajt vesztett, meggyengült integritású városháza, kezében a 30 milliárddal, ideális üzleti partnere volt a nagyétvágyú kivitelezőknek.

A pesti botrányok árnyékában Nyíregyházán háborítatlanul vezeti a városüzemeltetési céget az a Bocskai Péter, akit az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádol: a vádirat az önkormányzatnak okozott 83 millió forint értékű károkozásról beszél. A városvezetés bizalma viszont olyannyira töretlen Bocskai iránt, hogy a cégvezető a nyomozás megindulása óta közel egymilliárd forint értékben köthetett új szerződéseket – többek közt az ügy harmadrendű vádlottjának cégével. Eközben a baloldal vezető ereje, a kéttagú helyi MSZP-frakció ismét a polgármester iránti lojalitásával tüntet.

Átnéztük a vonatkozó közbeszerzéseket és 60 milliárd forintnyi, stadionfejlesztésekhez kötődő megbízást találtunk. Nem meglepő, hogy a nagy nyertesek között tolonganak az Orbán-rendszerhez szorosan kötődő vállalkozások.

Gyakorlatilag nincs olyan uniós támogatási program, ahol az Európai Bizottság ne talált volna súlyos, a kifizetések részleges vagy teljes felfüggesztését indokolttá tevő visszaéléseket – derül ki abból a válaszból, amit Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének kérdésére küldött Walter Deffaa, a bizottság regionális főigazgatóságának vezetője.

Bár az építőipar nem muzsikál valami jól, a szektor legnagyobb cégei nem panaszkodhattak tavaly: két kivétellel mindegyikük növelte árbevételét, és az év végén zsíros osztalékokat vihettek haza. A Duna Aszfalt az új Közgép, de a régi is jól tartja magát. A legsikeresebb építőipari nagyvállalkozó Mészáros Lőrinc, a legbénább Garancsi István. A magyar cégek jövedelmezőbbek a külföldieknél, de azért a multik is ezerrel lapátolják ki a pénzt az országból. Ezek derültek ki az építőipari cégek pénzügyi beszámolóiból.

A Városliget Zrt. tenderét a Strabag-MML Kft. nyerte meg, így ez a cég építheti meg a Liget-projekt keretében az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot 4 milliárd forintért.

Az utóbbi években a nagy építőipari cégek látványosan beálltak a foci mögé. Ennek nem csak Orbán Viktor örülhet; a jelek szerint azok is jól járnak, akik így akarnak komoly állami megrendelésekhez jutni.

Az Eurocontact neve nem ismeretlen Magyarországon; 2006-ban, majd 2008-ban is fontos témaként foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat „pénzadományokkal” segített.