K-Monitor Adatbázis

A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben.

A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk.

Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.

Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Előre lezsírozott közbeszerzések vádjával áll a Gyulai Járásbíróság előtt két vádlott. Csütörtökön tanúk sorát hallgatta meg a bíróság, akik összességében a kollektív amnézia tünetegyüttesét mutatták be.

Összebeszélhetett partnereivel a Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t forgalmazó hazai cég. Ennek nyomán az üdítőket mesterségesen magas áron adhatták többek között az Aldiban, a CBA-ban, a COOP-ban és a Tescóban. A hatóság eljárást indított, a napokban összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintetteknél.