Nagyon terjedelmes cikkben számolt be a Politico azokról az egykori kongresszusi képviselőkről Washingtonban, akik külföldi kormánytól kaptak megbízást lobbizásra. Az ilyesmit ugyanis az Egyesült Államokban be kell vallani, ezért általában jól nyomon követhető, melyik külföldi kormány mennyit költ arra, hogy befolyásolja a washingtoni politikát.
Néhány hónappal a Panama-iratok után újabb offshore-céges adattömeg szivárgott ki, amelyben szintén feltűnnek magyar kötődésű szereplők.
Több mint 175 ezer bahamai cégről kerültek ki adatok, köztük egy olyan társaságról, amelynek éveken át a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalkozó, Horváth László volt a vezetője. A cég ebben az időszakban, a 2000-es évek első felében üzleti viszonyban állt az egyik legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is.
Egyre abszurdabb fordulatokat vesz a 3-as metró felújítása idejére tervezett 150 darabos metrópótló buszflotta működtetésének az ügye. Legutóbb Varga Mihály gazdasági miniszter jelentette ki, hogy Tarlós István nem tudja az akaratát érvényesíteni a BKK felett, hiába szeretné, hogy magyar buszok pótolják majd a metrót, aztán a BKK tette helyre a minisztert, hogy ez nem így van. Totális szereptévesztés, teljes káosz, érdekkörök kavarása tapasztalható.
Még 2015. elején derült ki, hogy Habony Árpádnak állandó belépője van a Parlamentbe.
"Több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg Habony Árpád tanácsait, ezért van neki állandó belépője a Házba (...) ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle munkaszerződése lenne akár a Miniszterelnökséggel vagy más tárcával."
Ezzel magyarázta akkor a Miniszterelnökség, hogy miért kell a hivatalos állami vagy párttisztséggel nem rendelkező luxustanácsadónak olyan igazolvány, amivel bármikor bemehet a Parlamentbe.
A korábbi ígérettel szemben nem lesznek új szélerőmű-pályázatok – közölte a Naranccsal az illetékes minisztérium. Ennek szerintük szakmai oka van, az viszont tény, hogy – ellentétben a napenergiás piaccal – a szélenergiát nem fonják be az állam csápjai baráti cégeken át. A szélkerekek száma mindeközben világszerte gyarapodik.
Szeptember végén szerződne a főváros az M3-as metró buszpótlásáról. A zsíros koncért politikai érdekkörök szálltak harcba.
A napokban véget ért a riói olimpia, így lassan kezdhetünk készülni a négy év múlva esedékes tokiói játékokra. Minket azonban sokkal jobban érdekel, hogy alig egy év múlva dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es esemény színhelyéről, melyre Budapest is pályázik. Ráadásul egyre inkább úgy néz ki, hogy eséllyel pályázhatunk, bár ez részben a vetélytársak meggyengülésének köszönhető. Ha viszont ez megvalósul és a magyar illetékesek jól lobbiznak, akkor akár az 1984-es olimpiához hasonló sikertörténet is lehet a budapesti rendezés.
Az uniós pénzek lenyúlása körüli példátlan korrupciós botrány nemcsak Mengyi Rolandot és a Fideszt érinti kellemetlenül, hanem a politikus választókerületében élőket is. A Borsod megyei hátrányos helyzetű falvak polgármesterei aggódnak, mert ha a képviselőjük valamiért nem tud értük lobbizni a minisztériumokban, akkor az önkormányzataik kevesebb szociális tűzifát fognak szétosztani az idei télre, és nem tudnak majd karácsonyi támogatást adni a legszegényebbeknek. Bár sokan úgy látják, hogy a kormánypárt Voldemortja eddig sem törődött a nem fideszes vezetésű községekkel, találtunk olyan ex-szocialista városvezetőt, aki szerint több olyan remek ember kellene a parlamentbe, mint Mengyi. A borsodi kistelepüléseket járva az is kiderült, hogy mikor füllentett Mengyi a Facebookon, és hogy hat év alatt mit tett le a választói asztalára. A rövid válasz: nem sok mindent.
Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt.
A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.
