K-Monitor Adatbázis

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára. A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a civilek beadványát, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog

Két héttel a választások előtt tulajdonost váltott az egykori aligai pártüdülőt fejlesztő projektcég. A balatonvilágosi polgármester pénteken rendkívüli képviselő-testületi ülésen próbált a befektetőknek kedvező határozatokat elérni.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

A képviselőnek azt írta az építési hatóság, hogy csak a választás után tudják megmondani, van-e építési engedélye Rogán Antal volt feleségének.

Hadházynak azt írták, csak a választás után lesz idejük megmondani, van-e engedélye Rogán volt feleségének.

Egy videófelvétel buktatta le Bedő Lajos zalahalápi polgármestert, aki a körzetben induló Navracsics Tibor kampánygyűlésének szórólapjait hordatta ki közmunkásokkal. Navracsics Tibor érdekében éppen az egykor Navracsics által beterjesztett törvényt vették semmibe.

Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat – ettől tartanak a helyi civilek.

A független polgármester megbízásából az önkormányzati dolgozók munkaidőben terjesztik a Fidesz kampányanyagát.

Cikkünkben bemutatjuk Matolcsy és Somlai kapcsolatát, meggazdagodásuk történetét, és hogy fényűző életmódjukat hogyan segítik az állami üzletek és a jelenlegi kormányzathoz fűződő személyes kapcsolatok.