K-Monitor Adatbázis

17,5 milliárd forintba kerül a Magyar Zene Háza felépítése a Városligetben – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A kivitelezőt tárgyalásos eljáráson választották ki, mivel az eredeti, nyílt eljáráson csak a tervezett összegnél drágább ajánlatok érkeztek – mondta el Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Magyar Időknek még 2017 márciusában. A hirdetmény szerint a városligeti ingatlanfejlesztő projektcég három vállalkozással tárgyalt:

ÚTervezéssel együtt 18,5 milliárd forintot visz el az épület. Nem akárki építi.

Négy év és több mint 8 milliárd forint után még mindig nem készült el a jegybanki alapítványok Ybl-villája

Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.

A tavaly fél évet a másodosztályban töltő Felcsút hatvanszor annyi szponzori pénzt kapott, mint az élvonalban ötödik helyen záró Paks.

Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.

Bár csak 2019 végére készül el, már az idén is 60 millió forintot költhet az állam az új Puskás stadion építésének kommunikációjára. Az erről szóló közbeszerzést április 6-án, azaz két nappal az országgyűlési választások előtt írták ki, mostanra pedig az eredmény is megvan.

Mészáros Lőrinc második lett, és a felcsúti polgármester érdekeltségei által elnyert megbízások 99 százalékát az EU fizeti.

Ketten pályáztak a zsíros megbízásra, mindketten kormánykedvencek, ráadásul üzleti partnerek is.

Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.