K-Monitor Adatbázis

Mészáros Lőrinc korábban jobbára veszteségeket halmozó gabonafeldolgozó cégei tavaly már nyereséget hoztak. A Viresol és a Kall Ingredients együtt bő ötmilliárd forint profitot termelt, igaz, a két cégnek juttatott közpénzes támogatások ennek sokszorosát, összesen 23,5 milliárd forintot tettek ki, nem beszélve a beruházáshoz nyújtott tízmilliárdokról.

Újabb közpénzmilliárdok úsznak el azzal, hogy földbe állt az üzem, amelynek alapkövét a város szülötte, Áder János akkori államfő tette le.

Még nem lefutott meccs a spanyol vonatgyártó cég, a Talgo megszerzése, a spanyol kormánynak fenntartásai vannak, a magyar oldalon azonban már mindent előkészítettek. A finanszírozást tekintve olyasféle technika sejlik fel, amit a Vodafone-bevásárlásnál láttunk: az anyagi hátteret készpénz, illetve hitel formájában nagyobbrészt állami szereplők (a Corvinus Zrt., illetve az Eximbank Zrt.) bocsátják rendelkezésre, a szerzemény többségi része pedig végül magánkézbe kerül.

Csúszik a januári bérek kifizetésével és állásidőre küldte a dolgozókat a csornai napelemgyártó, az Ecosolifer Heterojunction Kft. A naperőművek telepítése csúcsra jár Magyarországon, a napelemgyártó mégis veszteséget veszteségre halmoz. Közpénz milliárdokat és az állami tulajdonú MFB Zrt. több mint 10 milliárdos hitelét égeti a svájci gyökerű vállalkozás.

Az egykori helyettes agrárállamtitkár közreműködésével elsíbolt milliárdok egy része Nobilis Kristóf panamai cégéhez került – robbantott a vádhatóság a büntetőper egyik tárgyalásán. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint az alapügyről a miniszter is tudhatott.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.

„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét.

Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is.

Az EMIH tulajdonában álló cég szerint a munkát tavaly csupán felfüggesztették, ám az nem világos, mikor nyitnak ki ismét, már ha egyáltalán újra kinyitnak. Valójában súlyos, milliárdos bukás lett a sikersztorinak beharangozott, eximbankos hitellel és vissza nem térítendő állami támogatással indított csengelei projekt, miközben más, szintén Magyarországon működő kóser vágóhidak köszönik szépen, jól vannak, és eredményesen működnek.