K-Monitor Adatbázis

Dr. Gál András Levente (Budapest, 1970. február 28. –) jogász, ügyvéd, államtitkár, kormánybiztos. Testvére Gál Pál Zoltán vállalkozó.

1994-ben jogi diplomát szerzett az ELTE-n, továbbá Zürichben sajtójogot, Bécsben ingatlan-nyilvántartást, Tokióban politológiát tanult. 2002-ben megalapította saját ügyvédi irodáját. Politikai pályafutása az Oktatási Minisztériumban kezdődött, ahol 1999-2000 között miniszteri biztosi, 2000-2002 között közigazgatási államtitkári posztot töltött be. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál 2010-2011 között közigazgatási államtitkári, majd 2011-2012 között kormánybiztosi feladatkört látott el.

2005 és 2010 között, valamint 2012 óta a Magyar Közigazgatás és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet kuratóriumának elnöke. 2008-2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese, a Semmelweis Innovációs Központ Kft. felügyelőbizottságának tagja, a Bolyai Műhely Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. 2012-ben a Magyar Atlanti Tanács, 2013-ban a CESCI alelnöke.

2015-től a jelentős összegű uniós forrással gazdálkodó Digitális Jólét Program állandó szakértője, 2018-tól szakmai vezetője. 2020 óta a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., 2022-ben a KTI Nonprofit Kft. ügyvezetője. 

2023 augusztusában kiderült, 65 millió Ft uniós forrásból építtette fel kétemeletes luxusvilláját Balatonfüreden, ami gyümölcsfeldolgozó üzem néven szerepelt hivatalos iratokban. Ezenfelül Gál cége, a Gapa Zrt. Balatonfüreden és Bodrogkeresztúron egy-egy hegyet is birtokol.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.