K-Monitor Adatbázis

Méghogy nem becsülik meg a nézőket a magyar fociban: az NB I.-es csapatok új vagy átépített stadionjaiban átlagosan 779 ezer forintból jön ki egy ülőhely költsége.

A Mészáros és Mészáros Kft. tavaly ősszel három régiót is behúzott a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 420 milliárdos építőipari gigatenderén, most ennek keretében három konkrét munkát nyert el a cég 14,7 milliárd forint értékben.

A Duna Aszfalt és a Magyar Építő tulajdonosa 250 milliárd forinttal vezeti a mezőnyt, második a ZÁÉV 203 milliárddal, harmadik a Mészáros-család 123 milliárddal.

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.

Az általunk indított adatkikérési perben a bíróság első fokon arra kötelezte a Market Zrt.-t, hogy adja ki a Dagály Uszodakomplexum költségvetését, számláit, alvállalkozói szerződéseit. A per egy közérdekű adatkikérési sorozat része, aminek során nyilvánosságra hoztuk a Széll Kálmán tér felújításának számláit. Januárban a stadionépítő ZÁÉV Zrt. pere következik. Ott a Puskás Stadion 4 milliárd forintos költségének részleteit szeretnék eltitkolni.

Az utóbbi években a nagy építőipari cégek látványosan beálltak a foci mögé. Ennek nem csak Orbán Viktor örülhet; a jelek szerint azok is jól járnak, akik így akarnak komoly állami megrendelésekhez jutni.

Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ.