K-Monitor Adatbázis

Jogerősen személyiségi jogi pert vesztett Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetője az UD Zrt.-vel szemben.

Továbbra is azzal vádolják őket, hogy ismeretlen helyről származó hangfelvételekkel kényszerítették Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza a párt tisztújításán.

Meg kell ismételni az elsőfokú bírósági eljárást a Dávid Ibolya volt MDF-elnök és Szilvásy György korábbi titokminiszter ellen személyes adattal való visszaélés miatt indított perben. Első fokon felmentő ítélet született.

Másodfokú döntés várható a lehallgatási anyagok kiszivárogtatása ügyében megvádolt Szilvásy György és Dávid Ibolya büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken szerdán.

Megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért az ügyészség az UD Zrt.-ügyben, míg a védelem a vádhatóság eljárásával kapcsolatban politikai motivációkra célzott, és az elsőfokú, felmentő ítélet jogerőre emelését indítványozta a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Január 15-én kezdődik a hivatalosan Szilvásy György és társai ellen Demeter Ervin és Kövér László fideszes képviselők, illetve Almássy Kornél egykori MDF-elnökjelölt személyiségi jogainak megsértése miatt indított büntetőper másodfokú tárgyalása.

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint, viszont bűnösnek találták magántitok jogosulatlan megismerésében. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának ügyeiben minden adat államtitok, még azt sem lehet tudni, pontosan miről szólt az eljárás, de a feltételezések szerint Orbán Viktor és Kövér László jogtalan megfigyelése volt a vád.

Több mint egy héttel a hír megjelenése után végre hivatalosan is megtudtuk: mintegy 265 milliót fizet kártérítés címén a 2008-as megfigyelési botrányba belerokkant UD Zrt.-nek az állam. Azt, hogy a cég mennyiben felelős azért, mert bajba került, senki nem vizsgálta.

Összességében mintegy 200-250 millió forintot fizet 2014 elejéig havi lebontásban a magyar állam az UD Zrt.-nek – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában.