K-Monitor Adatbázis

A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.

Nemcsak a Jobbik politikusainak nyilatkozatain, hanem a párt alapítványának gazdálkodásán is nyomot hagyott az ellenzéki formáció néppártosodása – derül ki a Jobbik Magyarországért Alapítvány 2015–2020 közötti támogatás- és megbízáslistájából

A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták.

Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.

Összesen közel 800 ezer eurós tőkeemelés történt két olyan szlovén cégben, amely a magyar kormányközeli média külföldi terjeszkedéséhez kapcsolható.

A Jobbik pártalapítványa ma már elsősorban az Alfahírre és az N1TV-re koncentrál. Igen érdekes változásra lettünk figyelmesek, amikor a Jobbik pártalapítványának 2015-ös és 2016-os költéseit nézegettük, miután az erre irányuló közérdekű adatigénylésünket a párt időben teljesítette.

A fideszes politikusok, sőt maga Orbán Viktor is egyszerűen csak a Jobbik gazdájaként emlegetik Simicska Lajost, akihez mintha soha semmi közük nem lett volna. Orbán és Simicska szakítása óta kicsit több, mint két év telt el. Ez a tizede annak az időszaknak, amíg Simicska Lajos a Fideszt szolgálta, illetve a párt őt. Ekkor viszont még a nevét sem nagyon volt szabad kimondani.

Tegnap óta adagolja a kormánypárti média, hogy Portik Tamás egy ellenzéki politikust pénzel. Az ügyet megnyitó Pestisracok.hu még csak utalgatott rá, de nem közölte az eltartott politikus nevét, aztán a Magyar Idők már Juhász Péter nevét is bedobta (de még szintén csak utalgatva), mire ma este a TV2-n Portik egy volt rabtársa, egy elítélt bűnöző azt állította, hogy szerinte igaz lehet, amire utalgatnak mostanság a sajtóban.

A napokban fizetett foglalót a Geoház Kft. az MSZP Jókai utcai székházáért, de félő, hogy a teljes vételár után sem marad pénze a pártnak: a nagy rész hiteltörlesztésre megy. A Geoholding-csoport eközben tárgyal a szintén MSZP-közeli Népszava megvételéről is. Ez ügyben is a héten várható fordulat: a dolgozói egyesület mond véleményt az esetleges együttműködésről.

Habony Árpád élezte leginkább az Orbán–Simicska-konfliktust, megágyazva az oligarcha szóbeli ámokfutásának. A Fidesz hatalmát szolgáló rendszereket még nem sikerült teljesen befoltozni a szakítás után. A kormányfő levonta a tanulságot: senki sem szerezhet még egyszer olyan nagy befolyást, mint Simicska Lajos.