K-Monitor Adatbázis

A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

Lássuk a hivatalos toplistát a legnagyobb hirdetőkről a Facebook Ad Library adatbázisából: Reklámköltés 2019 április óta: a toplistát Magyarország kormánya vezeti 503 millió forinttal.

Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie. Korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.

A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében, külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Pár nappal a Telex pernyerése után a kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet. Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.

Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.

Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontunk szerint ez az ügy közügy, hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó.

A Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a 100 millió forintot. Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött.

Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano. A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.