language

Intézmények:

Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány highlight_off

Akták:

MNB alapítványok highlight_off

Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány

A CÖF, illetve a jogi személyiségként mögötte álló CÖKA 2009-ben alakult meg. Elsősorban az Orbán-kormányokat támogató tömegrendezvényei, a békemenetek szervezőjeként vált ismertté a nyilvánosságban. Bár a kormány rendszeresen támadja a hazai civil szférát, a magát szintén civilnek nevező CÖF ezalól kivételt képez – számos állami vállalat több száz milliós támogatásával gazdálkodhatnak.

MNB alapítványok

MNB alapítványok

2014-ben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forint közpénzt – teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét – juttatott oktatási feladatokra az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Matolcsy a VS.hu-nak elmondta, saját közgazdasági képzések indítását tervezik, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban pedig számos kritika érte az alapítványokat a közbeszerzések és átláthatóság hiánya és ezek tartalmát illetően. A HVG információi szerint az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét, a tagok pedig több, mint félmillió forintot kaptak havonta. Az is kiderült, hogy az MNB alapítványaiban és cégeiben vezető beosztással rendelkező személyek jelentős része álláshalmozó, tehát minimum két pozíciót tölt be párhuzamosan – Nagy Róza egykori államtitkár és jegybanki főigazgató például egyszerre öt tisztséget tudhatott magáénak az MNB alapítványi- és céghálójában. 

2016-ban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, ami titkosította volna az MNB alapítványainak költéseit, mondván, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – ennek révén az alapítványok mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet, így a törvény módosítása nem történt meg, a gyakorlatban azonban hosszú távon mégis a kormány álláspontja érvényesült.

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 3,5 milliárd forint értékben kapott megbízást az akkoriban még Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. Ezen kívül 600 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált és az Origo-t is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül közvetlenül az MNB költötte a közpénzt, mivel az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016-ban feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél, a feljelentést azonban az ügyészség el sem bírálta. 

2017-ben derült ki, hogy feltűnően sok jegybanki, illetve MNB-alapítványnál dolgozó került be a PTE Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol éppen a Pallas Athéné Alapítványoknak köszönhetően 300 ezres ösztöndíjakat ítéltek meg a hallgatóknak. Az ösztöndíjasok között szerepelt többek között Vajda Zita, Matolcsy György második felesége, Palotai Dániel, az MNB akkori ügyvezető igazgatója és a PADOC felügyelőbizottsági tagja, illetve Kante Awa, a Matolcsy-közeli Nagy Róza lánya. 

Az MNB-alapítványokhoz több nagyívű ingatlanfejlesztés köthető: így például a Postapalota, és annak felújítása, amely 2018-ban az MNB tulajdonába került, vagy az Ybl Vízház épülete, ami ma már Ybl Kreatív Ház néven működik, mint kulturális központ, illetve itt üzemel Felix néven a NER-körökben is kedvelt, Matolcsy-közeli Pintér Máté érdekeltségébe tartozó étterem. Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának egy része – így az Andrássy úti, Pusztaszeri úti és Mátyás király úti ingatlan – Matolcsy-körhöz közeli magántőkealapokhoz vándorolt, így a 2018-ra felhalmozott, körülbelül 100 milliárdos ingatlanvagyon 2021 végére 4,5 milliárdra csökkent.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Tisztogatások, műkincsláz, ügyeskedések: a Matolcsy-éra kemény ügyei

Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében.

Magyar álcivil-határozó: itt a legnagyobbak listája, hogy ne nézzék hülyének

Az álcivil olyan személy vagy szervezet, amely látszólag társadalmi ügyekre szakosodott igazi civilként viselkedik, csak éppen a kormány működteti azért, hogy független palástban propagálja a kormány nézeteit.
Találatok: [2]  Oldalak:   1