K-Monitor Adatbázis

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia.

A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.

Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást – mondta ki az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában.

Egy több mint százéves V. kerületi társasházban a magyar állam nem tud érvényt szerezni a törvényeknek. A háttérben egy volt FTC-elnök és a fideszes Becsó Zsolt alakja sejlik fel – utóbbi üzlettársa akar vendéglátóhelyet nyitni a Hold utcában.

December végén kormányhatározatban tették közzé a világörökség védelmével összefüggésben a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának szabályait.

Többszörösen is jól járhatnak a NER-ragadozók egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kiürítse a kastélyokban és műemlék jellegű épületekben működő szociális intézményeket. Onnan pedig már csak egy lépés a privatizáció.

A hajmáskéri laktanya rendszerváltás utáni szomorú történetében állami szereplők asszisztálnak az ingatlanok lerohadásához. Egy fideszes vállalkozó még így is kihalászott 150 milliót a közösből.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.

Tavaly alakult meg a BDPST Zrt. nevű cég, ami azóta 3 nagy értékű magyar műemlék körül feltűnt. TRA Kft. nevű leányvállalata a turai Schossberger-kastélyt vette meg 200 millióért, az az AMX HS nevű leányvállalat a Városligeti fasorban lévő Spitz-villát (a volt Rátkai klubot), az AMX Nador House nevű leányvállalat pedig a volt Postabank-székházat a József nádor téren. Utóbbit idén tavasszal a cég eladta egy szaúdi milliárdosnak, akit korábban az FBI is körözött.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körül kialakult helyzetről a gyár többségi tulajdonosa, a szíriai-svájci kettős állampolgárságú Bachar Najari. Az üzletember el a cége történetét akarta bemutatni, és azt, ahogyan szerinte bizonyos magyar üzleti és politikai körök hónapok óta azon dolgoznak, hogy kicsavarják a kezéből a Zsolnay-gyárat.