K-Monitor Adatbázis

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

A határozat kizárja az azonnali jogvédelmet is. A héten egyébként már folytak építési munkák az érintett vasúti szakaszon, még az engedély kiadása előtt.

Egy nem nyilvános kormányhatározat szerint Mészáros Lőrinc cége 17 milliárd forint pluszpénzt kaphatott volna egy vasúti beruházásra előre megszabott feltételek mellett. Most egy másik rendelettel egyszerűen odaadta a kormány ezt az összeget, sőt meg is fejelte.

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel” – válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Akár ki is zárhatják három évre az R-Kord Kft.-t a közbeszerzésekből az érvényes jogszabályok szerint, de ennek minimális az esélye. A milliárdos állami pluszpénznek annál nagyobb.

A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni.

Egy kormányrendelettel katonai célú beruházássá minősítette át a kormány az ukrán háborúra hivatkozva a Déli Körvasút építését, amelynek a bíróság már kétszer visszadobta a környezetvédelmi engedélyét.

A Szabad Európa több, egymástól független forrásból származó információi szerint a V-Híd anyacégének vasúti biztosítóberendezésével volt gond.

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.