K-Monitor Adatbázis

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.

5-6 ezer minisztériumi dolgozót jutalmaztak meg az uniós pénzek kifizetésének felpörgetéséért. Az se baj, hogy nem érkeztek meg Brüsszelből a pénzek.

A közigazgatásban eddig példátlan összegeket osztottak szét a választások környékén négy minisztériumban, ennek részleteit cikksorozatban mutattuk be. Az azóta leköszönt Lázár János Miniszterelnökségén dolgozóknak összesen 3,3 milliárd forintot fizettek ki rendes bérükön felül – derült ki a kancelláriának a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából.

Több mint kétezer emberét jutalmazhatta meg Balog Zoltán még emberi erőforrások minisztereként a választás előtt. Fejenként átlagosan 2 millió forint volt a bónusz.

Gyógyszerügyi kalandozásainkban eljutottunk az árképzéshez, továbbá az állam és a betegek gyógyszerkiadásaihoz, amelyek évről évre, hol lassabban, hol gyorsabban növekednek.

Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz*. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Eroforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. De ettol még a magyar sport továbbra is tele lesz nehezen követheto pénzekkel.