K-Monitor Adatbázis

A jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése. A pontos kiadások egyelőre nem ismertek, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy a tárcák költöztetése, valamint az épületek felújítása három évig tart majd, és évente legalább 10-15 milliárdos költségvetési kiadást jelentenek. Ez az összeg azonban még lényegesen nőhet.

Legkésőbb 2016. december 31-ig kellene elkészülnie annak a kisteleki gyógyszállónak, aminek a megépítésére 822 millió forintos uniós támogatást nyert egy szegedi cég. Azaz a beruházóknak még 4 napjuk van, hogy engedélyekkel együtt átadják az félkész, vakolatlan épületet, ami jelenleg üresen áll a pusztában. Legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben bízik.

Közérdekű adatokat megismerni Magyarországon embert próbáló feladat. A hivatalok addig húzzák az időt, amíg az ügyek elfelejtődnek, és a végén még pénzre is megpróbálnak lehúzni. Pedig csak annyit várnának tőlük az adófizetők és a médiában dolgozók, hogy a munkájukat végezzék. Mindez a kormány szerint egyáltalán nem probléma, aki mást mond, annak hátat fordítanak vagy rágalmazzák. Egy teljesen átlagos adatkérés végtelenbe nyúlásán mutatjuk meg, hogyan szabotálják folyamatosan a közérdekű információk nyilvánosságra kerülését.

Újra elfogadta a parlament hétfőn az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt, amelyet korábban Áder visszadobott. A képviselők most 128 igen, 34 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett fogadták el az új javaslatot, amely az Erzsébet tér fővárosi tulajdonban lévő részeinek állami kézbe adására vonatkozik.

A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.

Október elején még úgy nézett ki, hogy a kormány teljesen be akarja tiltani a köztéri reklámozást, vagyis – pár héttel az egész országot beborító menekültellenes plakátkampány után – le akarja szereltetni az összes óriásplakátot. Miután megszereztük az erről szóló javaslatot, Lázár János is beismerte, hogy a kormány fontolóra vette az ötletet, hogy teljesen plakátmentesíti az országot.

Százmilliókat költöttek rá a pénzünkből, de lassan két éve nem csinálnak semmit. És most úgy tűnik, egy darabig még nem is nagyon fognak. Az állami tulajdonú KAF – vagy hosszabb nevén Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. – nem egy különösebben ismert szervezet, de nem is nagyon hagytak neki teret a bemutatkozásra.

Nemrég egy rövid pillanatra az országos érdeklődés középpontjába került Rakamaz: az eddig 800 millió forintba került Nagy-Morotva Vizi tanösvény-projekt kudarca kapcsán még Lázár János miniszter is megszólalt. A látványos közpénzégetésnek azonban nem ez az egyetlen, még csak nem is az első mozzanata. A település korábbi, fideszes vezetése összesen közel 2 milliárdot szórt el, nagyrészt haszontalanul – viszont a pénzből jutott olyan kormányközeli fontos embereknek is, akik üzemszerűen működtették máshol is a rakamazi modellt.

Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is.

Tart az új kormányzati negyed építése a Budai Várban, de sok az eldöntetlen kérdés a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium költözése körül. Még az sem biztos, hogy Orbán be tud költözni új palotájába a 2018-as választások előtt.