K-Monitor Adatbázis

A hódmezővásárhelyi lámpakorszerűsítési tender során az állami és az önkormányzati szereplőket egyáltalán nem zavarta, hogy Orbán Viktor kormányfő vejének cége alapvető számszaki hibát követett el ajánlatában. Simán nyert a hibás pályázatuk is. A két versenytárs ajánlatát egyébként formai okok miatt zárták ki.

Már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. – derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe.

Szerdán írtuk meg, hogy Homolya Róbert közlekedéspolitikai államtitkár személyi titkára, Szűcs Gabrialla a Közbeszerzési Hatóság elnöki kabinetjének vezetője is. Ez azért necces ügy, mert Homolya korábbi ügyei után pont azért szaglászik az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, mert Homolya kapcsolataival, posztjaival és céges érdekeltségeivel gyakorlatilag behálózta a magyar közbeszerzési piac nagy részét.

A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kötődő Elios-ügyhöz hasonlóan a teljes támogatási összeg visszafizetését javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Homolya Róbert ügyében – tudta meg a 24.hu.

Az OLAF által vizsgált ügyek Homolyánál összeférhetetlenségi ügyek voltak, a lényegük, hogy Homolya céges érdekeltségein keresztül több közbeszerzés előkészítésében is részt vett tanácsadóként, majd 2010-ben ügy nevezték ki az EU-s pénzosztást felügyelő állami szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesévé, hogy az általa előkészített projektek egy része még zajlott. Homolya tehát egyszerre lehetett érdekelt a közbeszerzések előkészítésénél, végrehajtásánál és ellenőrzésénél.

Komolytalannak tartja a Csalás Elleni Európai Hivatal ellene indult vizsgálatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Homolya Róbert azt mondta: szerinte a magyar ügyészség feladata, hogy egy ügyben felelősöket nevezzen meg.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az EMIR-ügyben, amely miatt közel 18 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése fenyeget, és amelyben Lázár János tett feljelentést – írja az ügyészség sajtóközleményében. A gyanú szerint 2003 és 2008 között visszaélések történtek az egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése közben: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.

Mintegy 17 milliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között. Az ügyben kedden nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt – közölte a fővárosi főügyész.

Az uniós források pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerére 2003 óta elköltött, körülbelül 18 milliárd forint visszafizettetését helyezte kilátásba az Európai Unió, mert hibákat talált a hazai projektnél. Az úgynevezett egységes monitoring információs rendszerrel (EMIR) kapcsolatos ügyet a kormányzat a kétezres évek elejére vezette vissza, szerintük ahhoz Gyurcsány Ferencnek és nejének, Dobrev Klárának volt köze.

"A 18 milliárdos kár nem akkor keletkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), amikor Dobrev Klára ott dolgozott, hanem most keletkezik, amikor a politika inkább szándékosan beáldozza a 18 milliárd forintot, ahelyett hogy vitatná az uniós felvetéseket" – mondta az NFÜ akkori elnökhelyettese, Heil Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rónai Egonnak.