Katonás szervezettség, maffiamódszerek és precíz könyvelés: a legnagyobb magyar nemesfémre szakosodott áfacsaló hálózaton meglátszik a Nemzeti Nyomozóiroda két nyugalmazott főtisztjének hatása. Az eredmény imponáló, a struktúra évi legalább 300 millió forintnyi nyereséget termelt. És a nagy dobás, az afrikai arany átolvasztása és uniós forgalmazása még csak most következik – persze csak akkor, ha a szisztéma továbbra is érinthetetlen marad. Ehhez állítólag politikai megfontolásoknak is köze van.
Nem volt egybehangzó a nyomozók beszámolója a fideszes kémügyként elhíresült eljárás bűnjelkezeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága előtt folyó tárgyalás szeptember 6-ai napján. Ennek azért van jelentősége, mert ha szabálytalanul tárolták az adathordozókat, az akár a bizonyítékok megsemmisülését is jelentheti. Márpedig a kérdéses merevlemezzel kapcsolatban a rendőrök nem tudták megmondani, hogy a lefoglalást követően mintegy három hónapig hol volt, és ki férhetett hozzá ahhoz.
„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.
A Nemzeti Nyomozó Iroda megerősítette, hogy csalás bűntett gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen Czeglédy Csabának, az MSZP szombathelyi elnökének egyik cégével kapcsolatban – hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában péntek este.
Bírósági dokumentumok szerint Vizoviczki László 2015-ben fontos információkat és bizonyítékokat is adott át a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) a 90-es évek maffialeszámolásaival kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozó Iroda egy 2015 júniusában kelt levélben még a Vizoviczki költségvetési csalási ügyében eljáró bírót is tájékoztatta arról, hogy a vállalkozó vallomást tett a maffiaügyekről, és ez a vallomás
„jelentősen segítette” az NNI eljárásait.
Az adóhatóságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára mutogat a jegybank, miután egyik cikkünkben Torba Tamás közgazdász felvetette, hogy a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet is felelős lehet a brókerbotrányokért. A szakértők szerint nem igaz, hogy nem állt rendelkezésre elég adat a csalások kiszűréséhez.
Szakértő meghallgatásával folytatódott tegnap Vizoviczki László és harminckét társának büntetőügye, amelyben az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja az egykor a fővárosi éjszaka császárának tartott vállalkozót.
Prominens személyekkel, közéleti szereplőkkel, ismert kormánypárti és ellenzéki politikusokkal állt kapcsolatban a letartóztatása előtt a Buda-Cash Brókerház milliárdos csalással és sikkasztással vádolt alapítója, Pintér Zoltán – legalább is ez derül ki a brókerbotrány nyomozati irataiban megtalálható, a Buda-Cash-vezérhez köthető telefonok híváslistáiból. Közéjük tartozik például az offshore-botrányba belebukó volt szocialista kincstárnok, Boldvai László, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és az LMP egykori társelnöke, Schiffer András is. De Pintér kontaktjai között szerepel – nem annyira meglepő módon – a 90-es évek “sztárzsaruja”, Doszpot Péter, az Index korábbi tulajdonosa, a Fidesz egyik országgyűlési képviselője, a Quaestor-botrány fővádlottja, Tarsoly Csaba, valamint Volner János, a Jobbik frakcióvezetője is. Noha Welsz Tamás neve nincs rajta a Buda-Cash alapítójának híváslistáján, a nyomozati iratokból világosan kiderül, hogy ismerték egymást, és éppen Welsz halála napján foglaltak le a hatóságok Pintérre nézve terhelő dokumentumokat a gyanús körülmények között elhunyt vállalkozótól.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a belvárosi ingatlanok eladásának ügyében, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda – tájékoztatta az ország feljelentőjeként elhíresült Tényi István a PestiSrácok.hu-t.
Miután Portik Tamás bíróság előtt állította, hogy tízmillió forintnyi kenőpénzzel megvesztegette Rogán Antalt, több bejelentés érkezett a magyar ügyészségekre: hamis tanúzás miatt feljelentették a gyilkosság miatt elítélt olajos maffiózót, hivatali vesztegetés elfogadása miatt pedig a fideszes politikust is. Hiába a szokatlanul súlyos vád, egymástól függetlenül két magyar ügyészség döntött úgy, hogy nincs itt semmi, amit ki kellene nyomozni. Pedig ebben az ügyben nem lehet döntetlen. A jelenlegi patthelyzet körül egyre több az ellentmondásos és zavaros hatósági megállapítás, ezeket mutatjuk most be.
