language

Lapok:

Népszava highlight_off

Kulcsszavak:

önkormányzat highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [440]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek.

Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét

A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt.

Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökét

A vád szerint 30 millió forintért árulta a posztját. Az ügyészség egy elfogáskor készült felvételt is mellékelt bejegyzéséhez, rajta rengeteg 20 ezres bankjeggyel.

Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt

Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.

Újpest előző vezetésének uniós bérházprojektében 29 helyett csak két ingatlanba költözhetnek a rászoruló bérlők

Meglepő eredményre jutott a Pénzügyminisztérium az újpesti komplex városrehabilitációs program keretében felépült 29 lakásos bérház ügyében. Hosszú évek után rájöttek, hogy a 2 milliárd forintos uniós támogatásból felhúzott épületben mindössze két lakás adható bérbe szociális alapon. A pályázati felhívásban ugyanis az szerepel: „tilos az akcióterületről kiköltözők integrált lakókörnyezetben történő összeköltöztetése”, lévén nem kívánatos „az alacsony státuszú népesség koncentrálódása”.

Lezárult a cserdi nyomozás

A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele. Így a faluban folyó közmunka program esett át pénzügyi ellenőrzésen, ám ott bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Ugyanez volt a döntés a Cserdiben épülő hűtőház dolgában. Mint arról írtunk, a Bogdán által megálmodott hűtőház főképp a helyi és környékbeli őstermelők kertjéből származó gyümölcsöket és zöldségeket dolgozta volna fel, részben hagyományos cigány receptek alapján. Ám a 300 milliós támogatásból tervezett kisüzem nem készült el, s noha a kapott pénz 80 százalékát elköltötték, a hűtőház – az általunk kérdezett szakemberek szerint – legfeljebb félkésznek mondható. A nyomozás azonban – úgy tűnik – nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.

Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér

– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.

Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg

Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak.
Találatok: [440]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>