language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Kulcsszavak:

titkosszolgálat highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [93]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Kenőpénzért kedvező irányt vettek J. R. bizonyos büntetőügyei

A vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetéssel vádolt Gyarmati György nyugalmazott alezredes, az NBH volt főosztályvezetője nevében keresetet nyújtott be Magyarország ellen a Emberi Jogok Európai Bíróságához Radács Gyula ügyvéd.

UD-ügy: pert vesztett Laborc Sándor

Első fokon személyiségi jogi pert vesztett Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezető az UD Zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken, közölte a biztonsági cég jogi képviselője.

Jogalap nélkül fizet negyedmilliárdos kártérítést az állam?

Több mint egy héttel a hír megjelenése után végre hivatalosan is megtudtuk: mintegy 265 milliót fizet kártérítés címén a 2008-as megfigyelési botrányba belerokkant UD Zrt.-nek az állam. Azt, hogy a cég mennyiben felelős azért, mert bajba került, senki nem vizsgálta.

Miről egyezhetett meg az állam az UD Zrt.-vel?

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordul annak érdekében, hogy hozzák nyilvánosságra az UD Zrt.-ügy dokumentumait, illetve a cég és az állam közötti kártérítési perben létrejött megállapodást is.

UD-per: politikai bosszút sejt Dávid Ibolya

Az utolsó szó jogán az ügyészséget vádolta és bűnösségét tagadta az UD Zrt.-vel kapcsolatos megfigyelési ügyben megvádolt négy egykori szocialista, illetve MDF-es politikus a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

UD-per: politikai bosszút sejt Dávid Ibolya

Az utolsó szó jogán az ügyészséget vádolta és bűnösségét tagadta az UD Zrt.-vel kapcsolatos megfigyelési ügyben megvádolt négy egykori szocialista, illetve MDF-es politikus a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Lehallgatási botrány: bűnös, aki pletykál?

Ártatlannak mondták védőik az UD Zrt.-perben megvádolt volt szocialista és MDF-es politikusokat, és bűncselekmény hiányában a felmentésüket kérték a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szerdán folytatódott perben.

Előzetesben marad az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos

A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa hétfőn két hónappal meghosszabbította Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának előzetes letartóztatását.

Boross az UD-ügyről: 'bűzlik ez az egész, úgy ahogy van'

Boross Péter volt miniszterelnök, egykori MDF-es politikus az UD Zrt.-ügy büntetőperének szerdai tárgyalásán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, tanúként arról beszélt, hogy ez az eset egy "otromba beavatkozási kísérlet" volt a párt életébe, és ő emberileg jobban megértette a vádlottak padjára került Dávid Ibolyát, mint a feljelentőket.

Hazaárulás

Kövér László szerint az úgynevezett kémügyben erkölcsi értelemben hazaárulást követtek el mindazok, akiket meggyanúsítottak, vagyis az előző kormányhoz köthető vezetők, Szilvásy György, Laborc Sándor és Galambos Lajos, hiszen nemzetbiztonsági feladatokat szerveztek ki magáncégekhez.
Találatok: [93]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>