Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén.
Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t.
A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel akarja megtudni, hogy mire jutott az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálata, amit azután indítottak, hogy nyomozati iratok alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megpróbált kirúgatni egy bírót. A DK közleménye szerint a közérdekű adatigényléssel kérik ki a titkosított vizsgálati anyagot.
"Visszautasíthatatlan" ajánlat, jogi szigorítás és versenytárgyalások, ahol már indulni sem érdemes. Német cégvezetők tapasztalatai Magyarországon. A Német Kereskedelmi Szövetség ügyvivője Brüsszeltől vár közbelépést.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.
Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.
Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki.
Majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, a lyoni székházat eladják. Az újságírók sztrájkkal tiltakoznak, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság segítségét kérik.
Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra.
Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára. Összefoglaljuk a perrel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
