K-Monitor Adatbázis

Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak.

Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország.

Paár Attila közbeszerzéseken taroló cégcsoportja új üzletágba vág bele.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

Hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.

Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda már 2016-ban kimondta a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját a 16 milliárdos Öveges-programhoz kapcsolódó projekteknél, végül csupán egyetlen, 180 milliós visszaélés került a bíróság elé.

„Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” miatt folyt büntetőper a nagy port kavaró Öveges-program kapcsán. Az iskolai természettudományos oktatás fejlesztésére szánt uniós támogatásokból és más kapcsolódó pályázatok miatt 7,8 millió euró (ez jelenleg közel hárommilliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak egy OLAF-vizsgálatot követően. Az ügyben nyolcévnyi nyomozás után tavaly indult büntetőper, amelyben a jogerős, másodfokú ítélet most négyszázezer forintra csökkentette az I. és II. rendű vádlottra kiszabott pénzbírságot.

Mint nemrég megírtuk, az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolta, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. Most megtudtuk, hogy egy országgyűlési képviselői kérdés nyomán az ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára került az ügy.

Egy pályázó csaknem fele annyiért adott be ajánlatot, mint a cég, de kizárták, és végül jogorvoslat sem történt.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. A projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt.