language

Akták:

Olajügyek highlight_off

Kulcsszavak:

vendéglátás highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [29]  Oldalak:   <<  <  1 2 3   >  >>

Mulatóbirodalom tulajdonosából keresztapa lett?

Módosította a Központi Nyomozó Főügyészség Vizoviczki László gyanúsítását. A május végén vesztegetés gyanújával letartóztatott vállalkozót immár bűnszervezet vezetőjeként elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják.

Újabb áruló az NNI soraiban? Az alvilág is nyomozásba kezdett

Kedden belső vizsgálat indult a Nemzeti Nyomozó Irodánál annak kiderítésére, hogy ki vagy kik juttatták el egy internetes portálhoz Radnai László Portik Tamás ellen tett rendőrségi vallomását.

Nem árulás, jegyzőkönyv-hamisítás történt? De ezt sem tudták titokban tartani...

Bár a Heti Válasz Online szerda esti értesülései szerint a Vizoviczki László ellen indított nyomozás keretében letartóztatott két rendőrtiszt hamisította azt a – PestiSracok.hu honlapon tegnap közölt – jegyzőkönyvet, amely arról szól, hogy a börtönbüntetéséből nemrég szabadított Radnai László, a Conti Car egykori alapítója tett terhelő vallomást Portik Tamásra, a közlés cseppet sem nyugtatta meg azokat, akik eddig Portik ellen vallottak.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 4.: Trónkövetelő oroszok

A kilencvenes évek elején keletről érkezett kereskedelemmel foglalkozó üzletemberek mögött ott állt a szinte kimeríthetetlen ásványkinccsel rendelkező Oroszország. Emellett pedig akkoriban már megindult világhódító útján a volt Szovjetunió gazdasági, államigazgatási, katonai és titkosszolgálati romjain felépülő orosz szervezett bűnözés. Előbb csak az alvilág alja, a piti csibészek és martalócok lepték el az országot, majd nyomukban megérkeztek az orosz alvilági szervezetek kirendelt „rezidensei”.

Portik-ügy: Titokzatos kapcsolatok

A Népszabadság belügyminisztériumi forrásból úgy értesült, hogy vizsgálatot rendeltek el Portik Tamás állítólagos titkosszolgálati kapcsolatainak feltárására. Az 1998-ban négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, valamint az 1996-os Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként letartóztatott Portikról több, egymástól független forrás is állította: kiváló rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai voltak.

Elszámolási vita vagy bosszú áll Portik gyanúsításának hátterében?

Portik Tamás és Vizoviczki László ügyvédje egyaránt tagadta azt a lapértesülést, amely szerint Vizoviczki László kezelte volna Portik Tamás nagyrészt illegális olajüzletekből származó vagyonát, amíg Portik külföldön bujkált. Nagy Gábor, Vizoviczki védője szerint ők ketten csak felületesen ismerték egymást, legutóbb talán három éve találkoztak egy társaságban.

Portik tette naggyá az éjszaka urát

V. Lászlót – és több, magas beosztású rendőrt – azért vitték el bilincsben, mert a gyanú szerint az üzletember lefizette a rendőröket. A magasrangú zsaruk állítólag azért kaptak pénzt, hogy megkíméljék V. László szórakozóhelyeit a razziáktól. Portik Tamást egy héttel ezelőtt tartóztatták le: az olajügyek egyik főkolomposának tartott egykori Energolt-vezért most az 1998-as Aranykéz utcai robbantás megszervezésével hozzák összefüggésbe.

Portik jobbkezét is elfogták

A '90-es évek olajügyeinek felderítése, illetve a maffia és a nagypolitika szimbiózisának bizonyítása áll a Portik Tamást és Vizoviczki Lászlót érintő nyomozás középpontjában - derül ki a holnap utcára kerülő Heti Válaszból. Noha a „szőkítési" cselekmények jórészt már elévültek, az ezeket kísérő korrupciós, drogkereskedelmi és emberölési esetek még bőven büntethetők.

Hivatalosan is Rohác az Aranykéz utcai robbantó, Portik lehet a felbujtó

Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda hivatalosan nem kommentálta a Magyar Nemzet hírét, amely szerint már hetekkel ezelőtt kérték Jozef Rohác kiadását az Aranykéz utcai robbantás ügyében (is), pozsonyi források megerősítették, sőt úgy tudjuk, informálisan már jelezték az ottani hatóságok Budapestnek, hogy a kérést teljesítik.

Tagadja az olajügyek főszereplőjével való kapcsolatát V. László

Ügyvédjén keresztül adott ki közleményt a rendőri korrupciós ügy miatt előzetesben ülő V. László arról, hogy nincs köze a hétvégén őrizetbe vett Portik Tamáshoz. A kilencvenes évek olajügyeiben a gyanú szerint főszerepet játszó Portiknak lapértesülések szerint ugyanazok a rendőrök súgtak, akik eddig V. László szórakozóhelyeit védték, V. szerint azonban semmi közük nincsen egymáshoz.
Találatok: [29]  Oldalak:   <<  <  1 2 3   >  >>