Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.
Noha a Belügyminisztérium évekkel ezelőtt körlevélben hívta fel a figyelmet az állampolgárok pénzét jogellenesen elherdáló víziközmű-társulatokra, mostanában a zavar jeleit lehet észlelni a csatornaberuházások szakmai felügyeletét ellátó vízügyi igazgatóságoknál. Az egyik igazgatóság hallgat, amikor arról kérdezzük, hogyan emelkedhetett meg egyik pillanatról a másikra egy beruházás végösszege milliárdokkal. A másik ugyanakkor teljesen átláthatóvá tette jogalkalmazó tevékenységét egy precedens értékű törvényességi ügyben.
A kormányhivatal a legkeményebb vizsgálati eszközt vetette be, miután felmerült, hogy jogsértően költik el Tárnokon a lakosságtól a csatornaberuházásra beszedett pénzeket, amelyekkel ráadásul már évekkel ezelőtt el kellett volna számolni. Ha elfogadják az ügyben a hivatalokkal évek óta harcoló tárnoki civil aktivista érvelését, akkor maga a kormányhivatal is elrendelheti az elszámolás megindítását.
Évek óta alapszabály-ellenesen működik a tárnoki csatorna-beruházást finanszírozó vízi-közmű társulat. Ez a szakmai ellenőrzést folytató vízügyi hatóság vizsgálata nyomán derült ki. Azt sem tudni, hogy a több százmillió forintot kitevő lakossági hozzájárulásokat beszedő és kezelő társulat 2008 és 2012 között tartott-e egyáltalán küldöttgyűléseket. Megsértették az előírásokat akkor is, amikor a polgármestert beválasztották a társulat intéző bizottságába – olvasható a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság egyik hivatalos iratában.
Korábbi cikkünkben megírtuk: Tárnokon a csatornaberuházást ugyan 2015-ben befejezték, de nem számolnak el a lakosok által befizetett pénzekkel. Ez áll abban a beadványban is, amely alapján a vízügyi hatóság most adatokat kér a helyi csatornatársulattól ás a tárnoki önkormányzattól – utóbbi egyelőre nem reagált a vizsgálatra.
Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.
„A semmiért vár el milliókat Tárnok fideszes alpolgármestere?” címmel tett fel kérdést Trócsányi László igazságügyi miniszternek Magyar Zoltán jobbikos képviselő. Amire rákérdez, tényleg meredek történet, Radics Ernő, Tárnok fideszes alpolgármestere 50 milliót húzott rajta.
Jókor volt jó helyen, és főleg jó információk birtokában – így kaszálhatott 50 millió feletti összeget Tárnok alpolgármestere és egy megbízott ingatlanközvetítő azzal, hogy alpolgármesterként a helyi mezőgazdasági földek eladására ajánlotta fel szolgálatait a tulajdonosoknak, egy ipari park létrehozásának tervével. Az ügylet nem jött létre, a bíróság mégis úgy döntött, hogy Radics Ernő igénye jogos, így a földtulajdonosok kénytelenek voltak fizetni.
Tárnok — Egy kacifántos földügylet révén tízmilliókkal rövidítette meg a tulajdonosokat a tárnoki fideszes alpolgármester – bár jogtalanságot nem követett el.
Radics Ernő egy 75 hektáros mezőgazdasági terület eladásában járt közben: valamennyi érintett tulajdonost megkereste tíz évvel ezelőtt, hogy hozna vevőt a földjére, és segítene az értékesítésben.
