Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.
Nyugaton a helyzet változatlan: Győrben ismét ugyanaz a cégcsoport nyerte el a közvilágítással kapcsolatos keretszerződést, mint korábban. A most alvállalkozóként megjelentő Vill-Korr Hungária Kft. évekkel ezelőtt arról lett híres, hogy szintén alvállalkozóként segítette ki Tiborcz István új cégét, az Eliost egy közvilágítási tenderen. A kft. tulajdonosa a Gasztonyi család, amelynek egyik tagjáról, Gasztonyi Lászlóról elterjedt, hogy gyakori vendég volt Borkai Zsolt ex-polgármester nem éppen keresztényi kiruccanásain. Dézsi Csaba korábban azzal védekezett, hogy a cég(ek) által elnyert kétes hírű közbeszerzések még Borkaihoz kapcsolódnak.
A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.
Újabb részlet a K-Monitor által kiperelt Covid-beszerzésekből: a kiskunhalasi mobil járványkórház állagmegóvására és mentőbeállójára 2020 decemberében 335 millió forintért szerződött az állam a kormányközeli WHB-val. Akkor, amikor már javában zajlott benne a betegellátás, és három hónappal azután, hogy az illetékes minisztérium hazugságnak nevezte azokat a híreket, melyek az intézmény rossz fűtéséről szóltak.
Egy pesti sportegyesület a profiljának drasztikus átplasztikázása után nem sokkal kilencmillió forint támogatást nyert el a – többnyire fideszes álcivil-szervezeteket közpénzek milliárdjaival tápláló – Városi Civil Alaptól. Az Érdre költöztetett egyesület új elnöke a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben. A Fidesszel jól érzékelhetően rokonszenvező Kardosné Gyurkó Katalinról hónapok óta terjed a hír, hogy a kormánypártok jelöltjeként indul Érden a júniusi választáson. A bejelentést azonban eddig nem tették meg, ahogy arra a kérdésre sincs válasz, hogy az új céloknak megfelelően miért nem egy teljesen új egyesületet alapítottak.
Tavaly december 29-én jelent meg az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá nyilvánította egy nemzetközi lövészeti központ létesítését Üllőn. Bár a projekt tervei évek óta ismertek voltak az üllői testület előtt, a városvezetés csak most, a kormányrendelet megjelenése után kezdett tiltakozásba a beruházás helyszíne ellen. Az építkezéshez kiadott környezetvédelmi határozat miatt az Állatorvostudományi Egyetem korábban pert is indított: a tervezett létesítménytől ugyanis alig egy kilométerre van az egyetem Lógyógyászati Klinikája, s az intézmény álláspontja szerint az ott kezelt lovakra rendkívül káros hatást gyakorolna a zajos lőtér. De tartanak a zajtól a tervezett beruházás közelében lévő tanyák és a város déli részén lévő ingatlanok lakosai is, akik tiltakozásuknak egy most megtartott lakossági fórumon adhattak először hangot.
5044 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár a legkülönbözőbb címeken 2018 óta mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre – az összeg döntő része mezőgazdasági támogatás volt. 2018-ban 661 milliárd forintról beszélhettünk, ami 2022-ben már 1000 milliárd forintra nőtt, 2023 első 9 hónapjában pedig közel 890 milliárd forint volt. Megmutatjuk, hogyan oszlottak meg a kifizetések, mennyit kapott a NER és mennyit költött saját magára az állam.
Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport!
Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során is képviselte feleségét.
Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál.
