language

Intézmények:

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) highlight_off
Pénzügyminisztérium highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018-ban megalakult negyedik Orbán-kormány egyik újonnan létrehozott minisztériuma volt. Élén Palkovics László miniszter állt. Utódja a Technológiai és Ipari Minisztérium volt, amelynek megszűnése után feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca vette át. A minisztérium jogutódja az Energiaügyi MinisztériumLantos Csaba vezetésével.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Óriásit kavart a Fidesz, hogy megmentse a kuratóriumban ülő minisztereket a kínos magyarázkodástól

Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

Hajnalban jött a hidegzuhany: az eddig ismertnél is súlyosabb fiaskó lett a 14 perc alatt kifogyó pályázat

Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer.

Szerencselovagok járhatnak jól azzal, hogy ömlik a közpénz az egészségiparba

Két minisztérium is zsákszámra osztja a pénzt az elhanyagolt egészségipari fejlesztésekre. A 100 milliárd forintot meghaladó összeg hasznosulása viszont legalábbis kétséges.

Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás

A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz.

Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.
Találatok: [5]  Oldalak:   1