Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.
"Az ország jelenleg legnépszerűbb politikusának sztorija elsősorban arról szól, hogy egy a feladatára alkalmatlan ember miként tudja nevetségessé tenni magát szinte minden lépésével az ország első közjogi méltóságaként.” Forr a levegő Schmitt Pál és legújabb botránya körül.
Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.
Keményen büntették az elmúlt években azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét. A doktori dolgozatokat ellenőrző bizottság vezetője szerint ritkán fordul elő, hogy valakit plágiummal gyanúsítanak, mivel egy doktori dolgozat szigorú szakmai felügyelet alatt készül. Az egyetemek egyre inkább résen vannak, speciális programokkal vadásznak a gondolattolvajokra.
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
Nem Schmitt Pál köztársasági elnök az egyetlen, tudományos vagy írói munkássága miatt koppintással vádolt magas rangú politikus. Németország tavaly plágiumbotrányok egész sorától volt hangos, de Ukrajnában és Franciaországban is okoztak kisebb-nagyobb vihart másolások.
Schmitt Pál helyzete tarthatatlanná vált, és azonnal le kellene mondania – ez üvöltött tegnap este minden csatornán. Pedig ez téves következtetés. Schmitt Pálnak nem kell, sőt nem szabad lemondania. Semmi nem változott, a munkáját egyáltalán nem befolyásolja, hogy van-e neki doktori címe. Nem azért lett ő köztársasági elnök, mert mondjuk okos lenne vagy legalább tisztességes. Az egyenesen kizáró ok.
Kizárt, hogy édesapám társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában annak a bolgár sportkutatónak a lánya, akinek a tanulmányából másolt és fordított az egykori magyar sportvezető. Malina Georgievet Svájcban értük el.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a leghatározottabban visszautasítja, hogy a hvg.hu portál plágium elkövetésével gyanúsította meg az államfőt.
Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.
