K-Monitor Adatbázis

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

A kormányfő földije (Mészáros Lőrinc) és veje (Tiborcz István) után a jegybankelnök 36 éves gyermeke is a százmilliárdosok ligájába igazolt. A családbarát ország új sztárjáról eddig csak annyit tudhattunk, hogy luxuséletmódot folytat és titokzatos magántőkealapok, MNB-ügyletek környékén tűnik fel, ám a Porsche-gyűjtő, magánrepülőző fiú mögül hiányzott az a konkrét vagyontömeg, amely alapján felkerülhetett volna ilyen-olyan gazdaglistákra. A Válasz Online viszont most kiszúrt egy különös hitelügyletet, ahol Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett közel 150 milliárd forintnyi (112 ezer négyzetméternyi) irodaház-rengeteggel.

Az a jegybanki alapítványi vagyon, amely 2015–2016-ban a kormány szerint „elvesztette közpénz jellegét” mára még tovább privatizálódott – részben a Matolcsy család közvetlen közelében működő magántőkealapokhoz. A Válasz Online gyűjtése szerint ez történt a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a NER kedvenc éttermeként azonosított Felix épületével, továbbá számos irodaházzal és luxusvillával.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

2017 végén Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője 4,5 milliárd forintért megvett a bankjában egy 36,5 százalékos részvénycsomagot, növelve ezzel eddig is kontrollt jelentő részesedését. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója is hasonló összeget költött már el MKB-részvényekre. Hogyan nézzünk a hitelből vett részvényekre?

Egy luxemburgi székhelyű cégnek, a Corpus Sireo Real Estate befektetési alapnak adta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nettó 53,8 millió euróért az Eiffel Palace irodaépületet, amit 2014 nyarán vettek meg nettó 45,3 millió euróért – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Váratlan fordulattal Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank (NHB Bank) tulajdonosa, egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.

Alapvetően nem volt ördögtől való a MARK (Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő) Zrt. ötlete, de aztán az unió huzakodott, az ingatlanpiac pedig magára talált, így a magyar állam hiába költötte a pénzét, a rossz banknak nem lett funkciója. Immár látni a sztori végét, ha lesz folytatás, akkor a cseh központú, de leginkább Romániában sikeres APS Holding veszi meg a céget.

Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.