Tihanyban van a Balaton partján egy elhanyagolt, erdős-mocsaras terület, ahova a közeljövőben akár 500 lakással lakóparkok, 120 szobás szálloda, mélygarázsok és parkolók épülhetnek. A fideszes polgármester vezette önkormányzat, miután jelentős területeket adott el magánbefektetőknek, növelte a beépíthetőséget. Tósoki Imre most közvetíteni próbál a tiltakozó helyiek és a befektetők között, bár a végső döntés már nem az ő kezében van.
Az idei év elején Tihany Farkasveremnek nevezett részén elkelt összesen több mint 26 ezer négyzetméternyi szőlős, ebből 20 ezer négyzetméter egybefüggő terület. A kiemelten védett, nem látogatható Külső-tótól délre eső telkeken főleg merlot- és cabernet sauvignon-ültetvények találhatók. A földek valahol félúton vannak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Tihanyi Vinarius Borárium és legalább egy, szintén a hirtelen lett milliárdos birtokában lévő szőlős között.
A 2502 négyzetméter összterületű, Tihany külterületén található telekről szóló adásvételi szerződést, amelynek villának látszó "gazdasági épület", gondozott kertnek tűnő "szántó, szőlő és fásított terület" is részét képezi, Keszthelyi Erik írta alá.
Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek.
A kormány szerint ellenzéki hiszti a Club Aliga miatti aggodalom Balatonvilágoson, hiszen 2007-ben privatizálták az egykori pártüdülőt, a civilek pedig nyilván csak politikai játékot játszanak, amikor azt állítják, hogy veszélyben a parthoz való szabad hozzáférés az Appeninn Nyrt. Ingatlanfejlesztési projektje miatt. A civilek és az önkormányzat kisebbségben lévő képviselői szerint azonban a Balaton lenyúlásának főpróbája zajlik a településen azzal, hogy egy kormányrendelettel felülírták mindazt, amit a part védelmében a privatizáció ellenére elért az Aligai Fürdőegyesület. Szerintük a módszerből hamarosan rendszer lehet a Balaton egészén.
Itt lett volna a nagy alkalom a Mészáros-féle 2rule mezek nemzetközi bemutatkozására, ám az olimpiára nem jutottak ki az oligarcha sportruhái. A NER azonban így is kaszál a mezcserén.
Épp azt az utat újították fel, amely Szijjártó nyaralójához vezet: A teljes projekt költsége 13 millió forint volt, azt pedig a műszaki szakemberek határozták meg, hogy melyik út milyen burkolatot kaphat. A tíz szakaszból csak kettőnél írták elő a jobb minőségű felületvédelmet, az egyik épp a külügyminiszter házához vezető rész. (...)
Hétfőn írásban fordultunk Szijjártó Péterhez, hogy megtudjuk, mennyibe került a ház felújítása, a műfüves focipálya és a medence kiépítése, és arra is rákérdeztünk, hogy ki fizette a munkákat. „A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem illetékes abban, hogy a külügyminiszter és családja mire fordítják adózott jövedelmüket.” Mindössze ennyit válaszolt a minisztérium sajtóosztálya. Kérdéseinket elküldtük Szijjártó Péter parlamenti és minisztériumi emailcímére is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
„A balatonvilágosi üdülő mindkét szomszédságában tulajdonosváltás történt, mindkét tulajdonos kifogásolta az épületeink állagát, esztétikai látványát”. Ezzel a gondolattal vezették be a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökségi ülésre készült előterjesztésben a Balatonvilágoson lévő, két épületből álló, közvetlen vízparttal rendelkező üdülő eladását, illetve elcserélését 6 darab 35 négyzetméteres teraszos, új építésű apartmanra, valamint 12 parkolóra és egy tárolóra."
A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal.
Az új név levédése azt jelzi, hogy a végső tulajdonosok nem mondtak le a terület beépítéséről, amely ellen a helyiek tiltakoznak.
