K-Monitor Adatbázis

„A rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt összesen 9,3 milliárd forintot utalt ki a kormány különböző beruházásokra, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozatból.

A választási kampányok hajrájában megszokott, hogy a csapból is politikai hirdetések folynak, és ezt most, az EP/önkormányzati választás előtti utolsó héten alaposan megtapasztalhatják azok, akik szoktak facebookozni. A Meta egy nyilvános felületen, az Ad Libraryben gyűjti a politikai hirdetések statisztikáit, ebből tudjuk, hogy a magyar politika átlagosan napi 6 millió forinttal gazdagítja a céget.

Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő egyik cégének is juthatott 52,5 millió forint abból a nagyjából 2,4 millió eurós (napi árfolyamon 935 millió forintos) összegből, amennyivel érdemi munkát nem végző közvetítők gazdagodtak a pécsi közlekedési vállalat Volvo-botrány néven elhíresült buszbeszerzésekor, derült ki az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék áprilisi ítéletének a Telex birtokába került írásbeli, tételes indoklásából. Bánki cégének, a Németországban bejegyzett Zeta Services GMBH-nak – amiben az országgyűlési képviselőnek előbb 75, majd 91 százalékos részesedése volt – P. Endre volt az ügyvezetője. Ugyanő volt a Thaiföldön bejegyzett Taki Company Limitednek az ügyvezetője is, amely 550 ezer eurót (~215 millió forint) kapott – hogy pontosan miért, azt a nyomozás és az első fokon eljáró bíróság nem tárta föl.

2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott „tevékenysége céljának megvalósításához” – nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel.

A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen ki”, akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a „liberális véleménydiktatúrának”. Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg – és elég homályos eredetű – hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával.

Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy számlázási láncolat ellenőrzésekor négy gyógyszertárnál állapította meg, hogy fiktív számlákat fogadtak be. A gyógyszertárak 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, azt befizették a költségvetésbe, a számlakibocsátó cégek adószámait a hatóság törölte – tájékoztatta a NAV csütörtökön az MTI-t.

Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján utánanéztünk, mi történt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházással. Van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot.

Január elején számoltunk be arról, hogy 677 millió forintból épült fel egy 300 négyzetméteres, 12 fős bölcsőde egy 1600 fős nógrádi faluban, Kazáron, azaz 2 millió 250 ezer forintos négyzetméteráron. A település polgármestere korábban az építőanyagok drágulásával indokolta, miért kértek a tervezettnél is több pénzt a bölcsődére. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kazári bölcsőde ügyében vizsgálatot indított az Integritás Hatóság.

Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság eljárást indított a kazári minibölcsőde ügyében – posztolta ki Hadházy Ákos független képviselő azt a levelet, amit a hivataltól kapott.