K-Monitor Adatbázis

2,12 milliárd forintról 2,56 milliárd forintra drágult a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia építésének ára – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 440 millió forintos áremelkedés, vagy másképp nézve 20 százalékos drágulás.

Bár csak 2019 végére készül el, már az idén is 60 millió forintot költhet az állam az új Puskás stadion építésének kommunikációjára. Az erről szóló közbeszerzést április 6-án, azaz két nappal az országgyűlési választások előtt írták ki, mostanra pedig az eredmény is megvan.

A közel 40 méteres pilonok és a lelátó szerkezete is előrehaladott állapotban van a Magyar Építő és a ZÁÉV által kivitelezett új nemzeti stadionban, ahol egy átlagos napon 600-700 munkás dolgozik. A stadion szerkezetét megalapozó 38 darab pilon kivitelezése 2018 első felében ér véget. A nettó 142,85 milliárd forintos beruházásban 50 méter magas, 316 méter hosszúságú épületet kell kivitelezni bruttó 208 ezer négyzetméteres alapterülettel – és többek közt 53 ezer négyzetméteres tetővel, 556 parkolóval, 27 felvonóval, 974 vécével, 712 mosdóval és gyalogoshidakkal. Az új arénához többek közt 12 ezer tonna acélt és 172 ezer köbméter betont használnak fel. A fal- és padlóburkolatok elérik a 183 ezer négyzetmétert. Összesen közel 2300 db nyílászárót építenek be az épületbe.

Méghogy nem becsülik meg a nézőket a magyar fociban: az NB I.-es csapatok új vagy átépített stadionjaiban átlagosan 779 ezer forintból jön ki egy ülőhely költsége.

Mást ígért Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter három évvel ezelőtt, és mást állít a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nzrt. a Népszavának elküldött írásos válaszaiban a Puskás Ferenc Stadion ügyében.

Mindezek ismeretében az sem mellékes, hogy a komplexumot építő konzorcium egyik tagja a Swietelsky Magyarország Kft., miközben a szombathelyi csapat névszponzora a testvérvállalat Swietelsky Vasúttechnika Kft., vagyis a séma akár megfelelhetne a szponzorációs pénzek állami megrendeléseken keresztül való visszafizetésére is. A konzorcium másik tagja a ZÁÉV Zrt., ők vitték el például a Puskás-stadion 200 milliárdos szerződését is a Magyar Építővel karöltve.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke sem tudja, hogy mitől drágult meg az eredeti tervekhez képest majdnem százmilliárd forinttal az új Puskás-stadion építése. Csányi Sándor arról is beszélt, hogy a beruházás csúszása miatt már háromszor kellett magyarázkodnia az európai szövetségnek.

A kiemelt kormányzati beruházásként megvalósuló Puskás stadion építésébe a fővállalkozó Magyar Építő-ZÁÉV páros alvállalkozóként bevonja többek közt a WHB-t, Mészáros Lőrincék CLH Kft.-jét, a Köztit, a Reneszánsz Zrt.-t, és jut munka a KÉSZ-nek is.

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint bőkezűen kiegészítik a Puskás Ferenc Stadion és kapcsolódó projektek kivitelezésére szánt költségvetést – ami eddig sem volt szerény a maga 190 milliárdos keretével.