K-Monitor Adatbázis

Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok.

Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.

Az uniós átlag fölött költ Magyarország bürokráciára, azaz az állam saját magára, a szociális védelemre fordított pénzek viszont jóval elmaradnak az uniós átlagtól. Ez például a családi pótlék összegén és jól érzékelhető – mondta Híradónknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. A friss statisztikai adatokból az is kiderül, hogy GDP-arányosan az egyházaknak jóval több jut Magyarországon, mint bárhol máshol az unióban.

A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.

Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.

Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.

Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna.

A Fidesz-kormány az év végén nemcsak távközlési szolgáltatóból, hanem szénbányából is bevásároltatott az állammal. Leisztinger Tamás cégének, az Ormosszén Zrt. bekebelezésével immár rendelkezésére áll a településeknek osztogatott, gyenge minőségű borsodi barnakőszén. A felhasználók egészsége másodlagos.

Az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálja az a büntetőeljárás, amelyet a NAV kezdeményezett a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Missziónál. A gyanú: bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, a kárérték 8 milliárd forint. Január 13-án lemondott csaknem a teljes egyházvezetés.

Szerintük a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan járnak el a támogatással kapcsolatos ügyekben.