K-Monitor Adatbázis

Történelmi Magyarország-térkép az irodája falán, a szomszéd szobában Štúr és Štefanik képe – Pozsonyban járunk, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében, ahol Vörös László szlovákiai történésszel, a Forum Historiae történelmi folyóirat főszerkesztőjével beszélgetek irodájában a korrupció jelenségéről, annak történelmi változatairól és előfordulásáról.

Ötszörös főigazgató, többszörös kurátor, egyetemi tanár, milliárdos, a NER hivatalos történésze. A közalapítványa körüli birodalmat és projektjeit tavaly két-, korábban egymilliárd forinttal támogatta az állam. Idén viszont nem megy simán a pénzszerzés.

Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Szakály Sándor igazgató botrányos kijelentéseiről elhíresült VERITAS Történetkutató Intézethez, azt tudakolva hogy mennyit keresnek az intézet munkatársai, és hogy eddig mi mindenre szerződtek. A válasz velős: sokat és semmire. Szakály igazgatói pályázatát nem adták ki, azért perelni fogunk.

Kerekes János ügye a magyarországi urambátyám világ testamentuma, ahol a megfelelő kapcsolatokkal a hivatalos út mindig megkerülhető.

Orbán Viktor szerint oligarcha az, aki politikai hatalmat is akar szerezni a meglévő gazdasági hatalma mellé.

A kormányzati honlapon közzétett dokumentum tartalmaz pénzszállításra, nyelvoktatásra és a Corvin-lánc elkészítésére vonatkozó megállapodást is.

Cieger András történész könyvet írt a korszak korrupciós ügyeiről, és csak úgy mellékesen azt is megmutatta, hogy már 150 éve is pont ugyanaz rohadt Magyarországon, mint ma.

Újra napirendre került a privatizációs szerződések felülvizsgálata. Az átvizsgálásba eddig minden kormány belekezdett, eredményt azonban nem hoztak ezek az ellenőrzések, csupán az aktuális kabinet holdudvarához tartozó tanácsadó cégek jártak jól – szakértők szerint nem lesz ez másként most sem.

Akárhonnan tekintünk a mögöttünk hagyott két évtizedre, ez a Harmadik Magyar Köztársaság egyik legszégyenteljesebb korszaka a magyar történelemnek.

Hagyó Miklósra, Budapest volt főpolgármester-helyettesére, és az MSZP „erős emberére” tett terhelő vallomást Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója. A vallomásból olyan, látszólag mellékes részletek kerültek nyilvánosságra, amelyek híven árulkodnak a Városházán uralkodó feudális viszonyokról, a beosztottak kiszolgáltatottságáról.