K-Monitor Adatbázis

Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.

Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje, Magyar Péter kijött a fényre és megdöbbentő dolgokat mondott. Egyebek mellett arról, hogy túlárazott megbízásokat kellett elfogadnia az állami Diákhitel Központ Zrt. vezetőjeként. De milyen megbízásokról van szó és ki a haszonélvező? Hogyan kerül a képbe a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal és Rogán Antal második exfelesége, Rogán Cecília? Megmutatjuk.

Szarvas Szilveszter közösségi oldala költötte a legtöbbet.

A pedofilbotrányt követő lemondások után nagy sebességre kapcsolt a Megafon. Február 10-től máig, azaz mintegy négy nap alatt 29 hirdetést indítottak, amelyekre összesen legalább 10 525 000 forintot költöttek. Mivel ezek a hirdetések még mindig futnak, ez a szám folyamatosan nő – írja a Political Capital Facebook-oldalán.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer.

A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.

A testület a projekteknél a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat.

Súlyos szabálytalanságokat talált a Kelet-Magyarországon épült lombkoronasétányoknál az Integritás Hatóság (IH), ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek. A gyanú szerint költségvetési csalás esete történt a projektekkel kapcsolatban – írta a hatóság közleménye.