K-Monitor Adatbázis

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

Már mindkét, a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami megrendelésekkel megtolt cég felszámolása zajlik. Így hamarosan ugyanúgy eltűnnek, mint a túlárazott lélegeztetőgép-biznisz egykori szereplői. A szerződésekből kiderül az is, hogy a később megvásárolt gyorstesztek “nagykerárát” már előlegként átutalták a cégeknek.

Hiába a milliárdos bevételek, a járvány után megszűntek sikeresnek lenni e vállalkozások.

Éves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.

A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez.

A múlt héten eldőlt, hogy darabonként 975 ezer forintért senkinek sem kell az az 500+249 darab lélegeztetőgép, amelyekre a koronavírus-járvány kezdetén még darabonként 10,76 millió forintot költött a magyar állam. Egy végrehajtói árverésben most darabonként 650 ezres áron lehet rájuk licitálni, ha ez a január 27-ig tartó árverési szakasz sem lesz sikeres, február 11-ig már darabonként 325 ezres áron kínálják eladásra.

„A társaságunk és a fővállalkozó között létrejött vállalkozási szerződést a felek mindeddig nem módosították, sem a vállalkozói díj összege, sem a beruházás tervezett ütemezése, sem pedig a szerződés szerint várható befejezés tekintetében” – ezt válaszolta az MNB Ingatlan Kft. arra az idén január eleji levelünkre, amellyel közérdekű adatkérést nyújtottunk be a jegybank tulajdonában álló társaságához.

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Már lassan két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami pénzből épülő Szabolcsi Alma Kutató Centrum Újfehértón – erre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet. A beruházó állami cég stratégiai igazgatója azt mondta az RTL Híradónak: elfogyott pénz, de ha kapnak plusz támogatást, őszre elindulhat a központ. Ami végül akár 10 milliárdba is kerülhet.