K-Monitor Adatbázis

Az M5-ös és az M6-os autópályák koncessziós szerződéseivel ellentétben a teljes gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére kötendő szerződés nagyrészt forintban lesz, így az államnak nem kell árfolyamkockázatot viselnie. Az útdíjakat továbbra is az állam szedi majd, továbbra is az infláció mértékével emelkednek. A kormány azt szeretné, ha a fenntartónak kevesebb éves díjat kellene majd fizetni, mint amennyi befolyik az útdíjakból – egyelőre kérdés, lesz-e olyan cég, aki ilyen feltételekkel elviszi a megbízást.

Névjegykártyára írva közölte azt Boldog István fideszes politikus asszisztense F. Petra és az országgyűlési képviselő táskás emberének mondott K. Péter, hogy tíz százalékot kell hozzáírni a TOP-os pályázatok költségekhez – legalábbi a Blikk információi szerint ilyen tartalmúvallomás is előkerült a politikus elleni bünetőügyben.

Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre.

A Fidesz-közeli cégeknek kormányváltás esetén ellenzékben is lehetnek útépítési megrendeléseik. Furcsa önellentmondással indokolja a kormány, miért kell a magyarországi teljes gyorsforgalmiút-hálózatot magáncégeknek koncesszióba adni. A kabinet szerint az EU nem ad pénzt autópálya-építésre, de közben azt is írják, hogy az útdíjak bevételei fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket.

Még honlapja sincs annak a Nemzeti Koncessziós Irodának, amely 35 évre adná el a magyar sztrádák üzemeltetését - írja az Népszava. Ráadásul az ügylet sokkal inkább tűnik egy törvénytelenül hosszú közbeszerzési keretszerződésnek, mint koncessziós szerződésnek.

Egyelőre nem döntött a Duna Aszfalt arról, hogy részt vesznek-e az európai közbeszerzési értesítőben megjelent állami pályázatom, ami koncesszióba adna egy jelentős mennyiségű hazai autópályát, közölte a cég a magyarepitok.hu megkeresésére.

Már nemcsak itthon terjeszkednek a kormányközeli magyar üzletemberek, hogy állami megrendelésekből felépített kártyaváraik egy választási vereség esetén ne azonnal omoljanak össze.

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Kizárólag kormánypárti vezetésű kerületeknek adott útfelújítási támogatást a kormány, derül ki a Magyar Közlöny keddi számából.

2020-ban 9,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, ezen belül az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 13,1 százalékkal volt kisebb az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal iparági jelentéséből. A mérlegek alapján a visszaesés ugyan érződött a nagyobb építőipari cégeknél is, de így is kimondottan sikeresen zárták az évet, a legnagyobb kormányközeli vállalkozások 43 milliárd forint osztalékot tudtak fizetni.