K-Monitor Adatbázis

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) támogatta, minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A napokban ugyanis Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt beszélt arról a Magyar Hang podcastjában, hogy a külföldi szervezettől több százmillió forint támogatást kaptak a kampány alatt.

Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki.

Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap.

A Budapesti 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben induló egyik jelölt ajánlóívein halottak aláírása is szerepelt, írja a Police.hu. A Választási Iroda feljelentése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya indított eljárást, ami során megállapították, hogy az ajánlóíveken 12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek. Illetve 28 olyan emberé, akik a rendőröknek azt állították, hogy valójában ők nem írták alá az ívet.

A nyomozók legfrissebb munkahipotézise szerint egy tudatosan eltervelt, választási csalás látszatát keltő akció állhat a március végén Jedden talált, részben elégetett magyarországi választási szavazólapok ügyének hátterében – jelentette ki kedden a Transtelexnek a Maros megyei ügyészség szóvivője.

A vajdasági Szabad Magyar Szó márciusban írta meg, hogy olvasóik szerint a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái gyűjtik be a magyarországi levélszavazatokat. Akkor erről a saját szemünkkel is meg akartunk győződni, videót is készítettünk a minimum aggályosnak mondható gyakorlatról.

Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program.

Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből.