K-Monitor Adatbázis

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján olvasható bejelentés szerint a Market Építő Zrt. alapító vezére, Scheer Sándor minősített többségi befolyása alatt lévő cég adja el a Sárváron luxushotelt építő kft.-ben meglévő üzletrészének a felét az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapnak.

167 millió forintos büntetést kapott az Artisjus a GVH-tól, ami nagyjából az általuk korábban várt 310 milliós büntetés fele lett így végül. A magánszervezetet azért büntették sokéves eljárás végén, mert az üres digitális adathordozók árából egyfajta adóként beszedett pénzből a művészeknek visszaadott részt nem sikerült a lejátszásokkal arányosan megoldani. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: az Artisjus a saját dolgozói bérjellegű kifizetéseire 1,7 milliárd forint felett költ évente.

A szocialista-szabaddemokrata időszakban indult, a fideszes hatalomátvétel ellenére is zavartalanul működött tovább a buszos pénzszivattyú.

Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás.

A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat.

Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult.

a Keter Investments Zrt. közvetlen egyedüli irányítást szerez az Alput Vagyonkezelő Kft. felett, és ezáltal közvetett egyedüli irányítást szerez az Inotal Alumínium- és Salakfeldolgozó Zrt. felett. Az összefonódás az alumínium feldolgozás piacát érinti.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

Nem zavarja a versenyhivatalt az autópálya-koncessziók kiadása, de azt már nem tudhatjuk meg, hogy miért.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.