K-Monitor Adatbázis

Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.

Az állam úgy adta el az elmúlt években a Svábhegy maradékát, az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját és a magyar műemlékvédelem jelképét, hogy ezeket most részben maga veszi vissza (vagy fejleszti), de persze nem a „köz”, hanem a Tiborcz-kör javára – szúrta ki a Válasz Online. A magánosítási folyamat konkrét győztese a miniszterelnök vejével összeépült Central European Ingatlanalap – a közbeiktatott kulcsfigura pedig Jellinek Dániel volt. Mellékszereplők: Garancsi István, Balásy Gyula és Tasnádi László. Perverz privatizáció á la Orbán-kormány, legújabb fejezet.

Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak.

Lapunk tucatnyi egyházi és civil szereplővel folytatott háttérbeszélgetést, hogy legyen válasz a „miértre” és „hogyan továbbra”. Az biztos, hogy a Vatikán az egyes ciszterci intézményekben dolgozó világiak panaszai nyomán lépett akcióba – és a vizsgálat mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében is. Hiszen az elmúlt években a Rétvári Bence KDNP-s belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi (értsd: káder- és vezetőképző) hálózatot lényegében rádrótozták az apátsági központra.

Az elmúlt években kiderült, mit érdemel az a „bűnös”, aki önálló hatalmi tényező próbál maradni Orbán Viktor mellett (Simicska Lajos), engedély nélkül terjeszkedik túl a neki rendelt gazdasági szerepkörön (Spéder Zoltán), illetve nem megfelelően viselkedik a legfőbb NER-família részeként (Homlok Zsolt). Mivel Matolcsy György az elmúlt hónapokban már nemcsak a kormányzati politikát, hanem a miniszterelnök személyét is bírálta, sőt alkalmassági kérdéseket vetett fel, adná magát, hogy beinduljon ellene a „büntetőgépezet”. Nem indult be. A Matolcsy család udvartartása továbbra is tíz- és százmilliárdok felett rendelkezik, masszívan összeépült Mészáros Lőrinccel az új szuperbank (MBH) tulajdonosi oldalán, üzlettársi kapcsolatban áll a hatalmi elit több más tagjaival, és nem látszik, hogy bárki felül akarná írni ezt a status quót.

Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.

A baráti magántőkealapok felhizlalása után itt az új, ingatlanalapos NER-trükk! Egy hónap elég volt arra, hogy a kormány határozatot hozzon az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogramról, kidolgoztassa a részletes feltételeit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, majd lebonyolítsák a pályázatot és megnevezzék a győztes ingatlanalapokat. A példátlan tempójú pénzszórás bő 150 milliárd forintnyi „ingyenkölcsön” kihelyezését jelenti, melyből közel 60 milliárdot a miniszterelnök vejéhez szorosan kapcsolódó két alapkezelő vitt el – vette észre a Válasz Online. Korábban az ugyanehhez a körhöz tartozó magántőkealap-hálózatba is belepumpáltak legalább 75 milliárdnyi tőkét, vagyis már 135 milliárdon áll a számláló. Miközben Tiborcz István az elmúlt években kétszer fogadta meg nyilvánosan, hogy eltávolítja magát az állami forrásoktól.

Újabb „Lajos-ügy” a Fideszben? Egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – tudta meg a Válasz Online. Az üzlet nem csak azért pikáns, mert a Gyurcsány-éra egyik vagyonmenedzserének közreműködésével jött létre. Hanem azért is, mert az eddigi főtulajdonos Varga Lajosnak alig maradt néhány részvénye a cégcsoportban, sőt az eddig a portfóliójába tartozó luxusjármű-bérbeadó, ingatlan- és vendéglátóipari érdekeltségeket ugyancsak átadta az „újaknak”. Pedig ő és a miniszterelnök vejének bizalmi emberei együtt vitték például az állam szinte kizárólagos cateringpartnerét, a Puskás Arénát is kiszolgáló RaMpART Gasztronómia Kft.-t. Mostantól tehát erre az óriásvállalatra sem illik a Tiborcz–Varga-billog, helyette a Tiborcz- és a Mészáros-kör közös befolyását kell hangsúlyoznunk. És általában is e két vezetéknév körül kezd koncentrálódni a teljes NER-felépítmény.

Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.