K-Monitor Adatbázis

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

A valtonos Varga Lajos a Tiborcz István–Orbán Ráhel házaspár egyik kedvenc helyét, a Fröccsteraszt üzemeltető cégével szállt be az üzletbe.

A jéghegy csúcsa lett volna csak a Budapest Banknál az újdonsült Rogán família meghiúsult milliárdos földvásárlási hitele. A korábban tiszta portfóliójú bankot mostanra kitömték ilyenekkel. „Egy feltételezett kormányváltás után mindkét oldalon ugyanaz lesz a kérdés: ki és hogyan veheti át a NER óriásbankjának irányítását?”

Március 4-én csütörtökön az ország nagy része arra figyelt, a kormány hogyan kezeli az ismét súlyossá váló járványügyi helyzetet. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter ekkor jelentette be az újabb szigorításokat. A kormány pedig javában készült a hétvégi tömeges oltási kampányra, amely csütörtök estére elkezdett káoszba fulladni.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Zömében a Fideszhez közel álló társaság fogott össze, hogy megvegye és üzemeltesse a Magyar Telekom balatonkenesei szállodáját.

Koncentrálódik a cateringes piac, a szereplők jól ismertek. Egyetlen cégbe tömörült az állami közbeszerzések kedvenc biztonsági embere, Varga Lajos, a közbeszerzések szakértője és egyben Tiborcz Istvánék családi barátja, Kárpáti Péter, valamint a Rézangyal pálinkamárka két alapítója, Maros Róbert és Gaspari Zsolt.

A koronavírus sok ágazatban vészesen apasztotta az üzleti potenciált: ilyen a rendezvényszervezés, a szállodaipar, de a légi közlekedés (légitársaságok, reptér, földi kiszolgálás) is. Egy magyar cég (Airport Service Budapest) éppen ezt az időszakot használta ki a piacra lépésre, munkát kínált a csőd felé tartó korábbi állami cég (Malév GHJ) munkavállalóinak, és máris sikeresen szerzett meg komoly ügyfeleket. Az új belépő tulajdonosai az állami közbeszerzések nagy nyertesei a biztonsági feladatok és a takarítás területén, amely cégek (Civil, Valton-Sec, B+N Referencia) vezetői Pintér Sándor és Rogán Antal miniszterekkel hozhatók kapcsolatba.

Hat őrző-védő, illetve biztonságtechnikai céggel írt alá 48 milliárd forint plusz áfa értékű keretszerződést a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) szeptember végén. Mindegyik cég jól behatárolható érdekkörhöz tartozik.

A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.