A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.
Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.
A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.
2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.
Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.
A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.
2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.
A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.
2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.
