Számos más országhoz hasonlóan a magyar jog sem ismeri a korrupció fogalmát. Ennek ellenére rengetegféle korrupció-definíció született az elmúlt évtizedek során. Ezek többsége egyetért abban, hogy a korrupció valamilyen romlással, bomlással járó kártékony fogalom. Ez a bomlás általában a társadalom és a politika integritását támadja, az emberek erkölcsét kezdi ki. Torzítja a gazdaság szabályos működését, és jelentős anyagi károkat okoz a társadalomnak.
Röviden összefoglalva a korrupció során a döntéshozó visszaél a rábízott hatalommal, és saját, vagy (valamilyen ellenszolgáltatás reményében) egy harmadik fél hasznára fordítja azt.
A korrupció a társadalom minden közegében megtalálható. Legszembetűnőbb persze a politikai korrupció, hiszen ilyenkor a választópolgárok által bizalomban részesített képviselők, pártok élnek vissza lehetőségeikkel, illetve fordítják saját céljaikra az adóforintokat. Mivel a politikai korrupció érinti valószínűleg a leginkább a lakosságot, továbbá a politikai ellenfelek általában érdekeltek egymás lejáratásában, nem véletlen, hogy a korrupció elsősorban ezen formájával találkozunk a sajtóban. Annak ellenére, hogy ritkábban hallani róla, a gazdasági szférában is számos korrupt eljárás jellemző.
