Támogasd a K-Monitort! K-Monitor a Facebookon
K-Monitor
Ft
Az elmúlt évek becsült kárösszege.
Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell

Korrupcióellenes útmutató

 

Mit tehetek, ha a környezetemben korrupciót gyanítok?

Általános eset

Elérhetőségek

Munkahelyi korrupció

EU-s forrásokkal kapcsolatos korrupció

Elérhetőségek 2

Közérdekű bejelentések

Sajtó, internet

A TI Magyarország és a K-Monitor közös kiadványa közérdekű bejelentők részére

 

 

Mit tehetek, ha a környezetemben korrupciót gyanítok?


Az emberek többsége nem csak a sajtóban találkozik a korrupció különböző formáival. Aligha létezik olyan szakma, ágazat, amelyet elkerült volna e káros társadalmi jelenség. A korrupció a felbecsülhetetlen anyagi károk mellett a társadalom, a politika és a gazdaság integritását is súlyosan veszélyezteti: gyengíti az emberek közötti szolidaritást, a demokratikus rendbe és a jogállamba vetett hitet, akadályozza a piac és a verseny szabályos működését.

 

A K-Monitor korrupcióellenes útmutatójának célja, hogy orientációs pontként szolgáljon azok számára, akik szívesen tennének valamit a korrupció ellen, de nem igazán tudják, hogy hova fordulhatnak, melyek a vonatkozó jogszabályok, kitől várhatnak az ügyükben segítséget.

 

Korrupciós ügyek nyilvánosságra kerülése
A korrupció egyik jellemzője, hogy a résztvevő felek mindegyike a bűncselekmények elhallgatásában érdekelt. Ez nehezíti leginkább az esetek felderítését és a elkövetők felelőségre vonását.
Korrupciós ügyekre általában a következő esetekben derül fény:

 

- a résztvevők valamelyike úgy érzi, hogy sérültek az érdekei, nem találta meg a számításait a korrupt ügylet során (pl. egy ügyintéző kenőpénz fejében ígéretet tett egy engedély kiadására, viszont az ügyfél a kenőpénz megfizetése ellenére sem jutott hozzá a szükséges papírokhoz).

 

- egy harmadik fél érdekei sérültek, mert úgy érzi, hogy jogszerűtlen vagy igazságtalan magatartás áldozatává vált (pl. annak ellenére nem nyert egy közbeszerzésen, hogy övé volt a legjobb ajánlat).

 

- valaki a munkája során arra kényszerül, hogy részt vegyen egy korrupt cselekedetben, de nem kívánja ezt megtenni, ezért bejelentést tesz. (pl. egy pályázatíró cég alkalmazottját a főnöke arra utasítja, hogy egy konkrét pályázó termékére írja ki a tendert).

 

- jelentős közpénzek mozgásával járó, gyanús ügyletek estén gyakran a sajtó folytat oknyomozó tevékenységet, és nyilvánosságra hozza a feltételezett visszásságokat.

 

Ahhoz, hogy a média vagy a hatóságok foglalkozzanak egy üggyel, elengedhetetlen a lakosság illetve az áldozatok közreműködése.


A Gallup Intézet egy 2003-as felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 57%-a nem tudja, hogy hova kell fordulnia, ha korrupcióval kapcsolatos bejelentést kíván tenni.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó volna-e feljelentést/bejelentést tenni [ha korrupcióval szembesülne], a válaszadók 37%-a a neve megadásával is hajlandó lenne, 25%-a csak anonim módón, 22%-a nem tenne bejelentést, 16%-a pedig nem tudja.

 

A jelentős tájékozatlanság, illetve az a tény, hogy az emberek magas együttműködési hajlandósága ellenére nagyon alacsony a felderített korrupciós bűncselekmények száma, jól mutatja, hogy számos teendő volna még ezen a téren.

 

Magyarországon nem létezik általános korrupcióellenes hatóság, amely kiemelten az ilyen ügyekkel foglalkozna, továbbá gyakran nem egyértelmű, hogy hova fordulhat, aki korrupciós ügyben bejelentést kíván tenni.

 

Útmutatónk segítségével szeretnénk felvázolni, hogy az egyszerű állampolgár milyen útvonalakon indulhat el, remélhet jogorvoslatot. Kitérünk a munkahelyi korrupció elvi kezelési lehetőségeire, végül ismertetünk néhány konkrét korrupcióellenes bejelentési csatornát (EU pályázatok, rendvédelmi szervek, közérdekű bejelentések).

 

 

Általános eset


 

A Büntető törvénykönyv tartalmazza azon bűncselekmények sorát, amelyek általában összefüggésbe szokás hozni a korrupcióval. Ilyenek pl. a hivatali visszaélés, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés, a közérdekű bejelentő üldözése, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése, a bennfentes kereskedelem, a pénzmosás, az adócsalás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, a hanyag kezelés, a szolgálati visszaélés, vagy az elöljárói hatalommal visszaélés.

 

A tanácstalan bejelentő jogi útmutatásért a közelében levő igazságügyi hivatalhoz fordulhat. Az igazságügyi hivatalok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. Rászorulók részére a hivatal jogi segítségnyújtó szolgálatot is működtet. A szervezet honlapján lakhely és szakterület szerint meg lehet keresni az adott ügyben leginkább illetékes szakembert.

 

Korrupció gyanújával a rendőrséghez és az ügyészséghez lehet fordulni. A bejelentő adhat egyszerűen csak információt valamilyen üggyel kapcsolatban, tehet telefonon névtelen bejelentést, és tehet feljelentést is írásban vagy szóban. Feljelentést elvben bármely ügyészségen, nyomozó hatóságnál lehet tenni, amennyiben az nem illetékes, köteles a feljelentést a megfelelő helyre továbbítani.

 

Amennyiben a hatóságok a feljelentést elutasítják, a bejelentőt erről tájékoztatni kell, ugyancsak tájékoztatni kell a bejelentőt, ha az ügyben a nyomozás véget ért (a nyomozást a legrövidebb időn belül, de legfeljebb 2 hónap alatt le kell folytatni. Bizonyos esetekben ez a határidő meghosszabbítható). A feljelentés, nyomozás jogi szabályozását a 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról tartalmazza.

 

Anonimitás
Anonim bejelentéseket a rendőrség „telefontanú” ingyenesen hívható zöldszámán (06 (80) 555-111) lehet tenni. A névtelen bejelentések egyik legnagyobb problémája, hogy a bejelentést követően a hatóságok elvesztik a kapcsolatot a bejelentővel, így az nem képes a későbbiekben a nyomozáshoz esetleg szükséges részletesebb tájékoztatást adni. Továbbá a hatóságok sem tudják a bejelentőt értesíteni az ügy alakulásáról.

 

Büntetlenség vesztegetés esetén
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni Egyezményének magyarországi elfogadása kapcsán a Büntető törvénykönyv részéve vált a korrupciós cselekmények elkövetőit a hatóságokkal való együttműködésre ösztönző 255/A §. A szabályozás célja, hogy megtörje a megvesztegető és a megvesztegetett fél közötti cinkosságot. A Btk. 255/A. §-a a vesztegetés bűncselekménye kapcsán biztosítja mind az aktív, mind a passzív oldali elkövető számára a büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesülést, ha az ott meghatározott feltételek szerint elősegíti a bűncselekmény felderítését.

 

A törvény az aktív vesztegetőnek minden esetben, a passzív félnek pedig bizonyos kivételek mellett büntetlenséget biztosít, amennyiben a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

 

Jogorvoslat, panasz
Ha a rendőrség eljárásával kapcsolatban panasz merül fel, ezzel a rendőrség panaszirodájához kell fordulni. A panaszra a rendőrségnek 30 napon belül reagálnia kell. Amennyiben a panasz sem vezet megnyugtató eredményre, úgy az ügyészségtől kérhető jogorvoslat. Az alkotmány 57. § (5) szerint, a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Amikor az adott szervnél egy panasz kivizsgálása nem történik meg megfelelően, akkor további panasszal, az azt felügyelő szervhez kell fordulni.

 

Nem büntetőjogi vonatkozások
A Btk-n kívül más joganyagok is tartalmaznak korrupcióval kapcsolatos szabályozásokat, mint pl. az összeférhetetlenséget, a közbeszerzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, vagy az információhoz való jog meghatározását. Ezek gyűjteménye megtalálható a jogtárunkban. Ilyen esetekben az illetékes szerveknél lehet panaszt tenni, illetve kezdeményezni a jogszerűtlenség felszámolását. A Rendőrségen és az ügyészségeken kívül korrupció ellenes tevékenységet folytat még az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Közbeszerzések Tanácsa.

 

 

Elérhetőségek


 

A Rendőrség elérhetőségei

ORFK
1139 Budapest, Teve utca 4-6. (107, 112)
Telefonszámok:
ORFK központi telefonszám: 06 (1) 443-5500
BRFK központi telefonszám: 06 (1) 443-5000
ORFK központi zöld szám: 06 (80) 201-303
ORFK Telefontanú (bűncselekmények): 06 (80) 555-111
BRFK SMS-vonal hallássérülteknek: 06 (20) 9000-107
Postacím: 1903 Budapest, Pf.: 314/15.
Honlap: www.police.hu

 

 

A Legfőbb ügyészség elérhetőségei
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.
Telefon.: 06 (1) 354-5500
E-mail: info@mku.hu
Honlap: www.mklu.hu
Magyarországi ügyészségek elérhetőségei: http://www.jogiforum.hu/kozerdeku/2
Az ügyészségek működéséről, eljárások rendjéről bővebben a www.magyarország.hu oldalain olvasható: http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/magykoztugy

 

A Központi Igazságügyi Hivatal elérhetőségei
1145 Budapest, Róna utca 135.
Telefon: 06 (1) 460-47-00
Az IRM és az Igazságügyi Hivatal ingyenes zöldszáma: 06 (80) 244-444
Fax: 06 (1) 460-47-28
Postacím: 1590 Budapest, Pf. 90.
E-mail: titkarsag@kih.gov.hu
Honlap: www.kih.gov.hu

 

 

 

Munkahelyi korrupció


Az egyik legösszetettebb probléma a munkahelyen tapasztalt korrupció elleni fellépés. Ezen a területen különösen nehéz a bejelentők dolga, ugyanis számos veszélynek, kockázatnak teszik ki magukat, amikor lépéseket tesznek különféle belső visszaélések felszámolására. Jó néhány országban ezért külön törvényi szabályozás készült a vállalaton, szervezeten belüli bejelentések kezelésére.

 

A whistleblowing ugyan nem csak korrupcióval kapcsolatos bejelentésekre korlátozódik, mégis sok helyen a szervezeten belüli korrupció elleni egyéni fellépés szinonimájává vált. Magyarországon nem létezik ilyen mechanizmus, részben ezért is nehéz konkrét útmutatást adni ezen a területen.

 

Korrupció?
Ahogy mindenféle bejelentés megtétele előtt, a munkahelyen is a legelső lépés, hogy tisztázni kell, milyen szervezeti- vagy jogszabályba ütközik a korrupciónak vélt cselekedet. Nyilvánvalóan nem tekinthető visszaélésnek minden olyan helyzet, amely az ember igazságérzetét sérti. Sok esetben a szervezet etikai kódexe tételesen felsorolja azokat a visszaéléseket, amelyekkel szemben elvárható a munkatársak fellépése. Külön említést nem igényelnek a törvény által megnevezett bűncselekmények, hiszen ezek szervezettől függetlenül büntetendőek (lásd korrupciós ABC).

 

Probléma abból adódhat, amikor egyértelműen nem állapítható meg, hogy történt-e visszaélés. A munkavállaló sokkal nagyobb kockázatot vállal, amikor a szervezetén belül tesz lépéseket a vélt jogszerűtlenségek felszámolására, mint az, aki névtelenül fordul a hatóságokhoz, hiszen rögtön a közvetlen környezetével (kolléga, felettes) kerül konfliktusba. Egy alaptalan bejelentés, még ha nem is jár feltétlenül retorzióval, hosszú időre elronthatja a munkahelyi légkört, megbonthatja a dolgozók közötti bizalmat.

 

Belső/külső bejelentés
A bejelentés/feljelentés megtételére mindig két lehetőség nyílik: egyfelől megpróbálni szervezeten belüli csatornákon keresztül megoldást találni a felmerült korrupciós helyzetre. Másfelől szervezeten kívüli segítség igénybevételével, azaz a hatóságok vagy pl. a sajtó közreműködésével. A szervezeten belüli lépéseket az ezekkel járó esetleges konfliktusok, retorziók nehezítik. A külső segítség viszont jogi következményekkel járhat (pl. üzleti titkok sérelme), és ugyancsak retorziókat vonhat maga után, ha a korrupció gyanúja alaptalannak bizonyul.

 

Konkrét lépések
Noha a szervezeten belüli út sokkal kellemetlenebbnek tűnik, hiszen a bejelentő minden bizonnyal valamelyik kollégájával, illetve elöljárójával kapcsolatban tesz lépéseket, mégis érdemes első lépésként megpróbálni a szervezeten belül orvosolni a felmerült problémát. Mindenek előtt célszerű felhívni az érintett kolléga/ák figyelmét az általa/uk folytatott jogszerűtlen, vagy erkölcsileg vitatható magatartásra, illetve megosztani vele/ük a felmerült aggályokat. Ezzel elkerülhető, hogy a bejelentő esetleges későbbi lépései rosszindulatú feljelentgetésnek, vagy szándékos lejáratásnak tűnjenek.

 

A bejelentő saját hitelességét leginkább úgy őrizheti meg, ha eljárása során végig egyenesen és jó szándékkal lép fel. Későbbi lehetséges retorziók esetén is akkor számíthat mások segítségére, ha világossá tudja tenni, hogy bejelentését nem önérdekből, hanem a szervezet integritásának megőrzéséért, helyreállításáért tette. Kevésbé plasztikusan fogalmazva: egy jó ügy érdekében cselekedett.

 

Amennyiben az érintett munkatársak nem képesek eloszlatni a korrupció gyanúját, vagy retorziókkal fenyegetnek, úgy tovább kell lépni a következő illetékességi szintre. Tehát a közvetlen felettessel, illetve az osztály/részleg vezetőjével célszerű konzultálni, attól függően, hogy a feltételezett korrupciós eset érintettje, hol helyezkedik el a szervezeti hierarchiában.

 

A további lépések szempontjából az adott szervezet belső működési szabályzata, etikai kódexe a meghatározó. Olyan kisebb cégeknél, szervezeteknél, ahol ilyen nem létezik, értelem szerűen a szervezeti hierarchia szerint kell megoldást keresni, azaz

 

-első lépésként, az érintettekkel konzultálni
-eredménytelenség esetén a közvetlen felettessel, illetve az érintett felettesével konzultálni
-amennyiben további lépések szükségesek, akkor a részleg, majd a szervezet személyzeti felelősét vagy vezetőségét kell tájékoztatni.
-a szervezeten belüli utolsó állomás a felső vezetőség értesítése.


Etikai kódex, compliance osztály
Egyre több vállalat, szervezet rendelkezik etikai kódexszel, sőt számos cég működtet ún. compliance (megfelelési) osztályt. Az etikai kódex (code of conduct) vagy szervezeti szabályzat általában tartalmazza a belső visszaélések kezelésének módját, tehát, hogy milyen sorrendben kell az illetékeseket értesíteni, illetve konkrétan mely beosztottakhoz lehet segítségért fordulni, hol lehet bejelentést tenni.

 

A gyakran compliance osztálynak nevezett szervezeti egység felelős a vállalaton belül a szabályok betartásának ellenőrzéséért. Rengeteg egyéb feladatkör mellett a compliance osztályra, illetve compliance felelősre tartozik a belső korrupció elleni fellépés is. Az osztály képes a tájékoztatást adni a feltételezett belső visszaélés megítéléséről, annak lehetséges következményeiről, és rendszerint jogosult belső vizsgálatok lefolytatására is.

 

Tehát minden olyan szervezet esetében, amely rendelkezik belső eljárási renddel a visszaélések felderítésére, stb., feltétlenül fontos, hogy a bejelentő legelőször ismerje meg a vonatkozó belső szabályozást, illetve, ha szükséges, kérjen tanácsot az illetékes (compliance) munkatárstól. Miután meggyőződött arról, hogy nagy valószínűséggel nem alaptalanok a feltételezései, meg kell lépni a szabályzatok szerint szükséges első konkrét lépéseket.

 

Számos multinacionális vállalatnál lehetséges, hogy a munkavállaló végső esetben a cég nemzetközi/központi compliance megbízottjához forduljon.

 

Hivatalos személy
Bizonyos megkötésekkel, de büntethető minden hivatalos személy, aki vesztegetésről értesül, de nem tesz lépéseket az ügyben. A Btk.255/B. §- szerint, az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

 

Védelem/anonimitás
A vonatkozó magyar jog egyik nagy hiányossága, hogy nem szabályozza egyértelműen a munkahelyi bejelentők védelmét. A munka törvénykönyve ugyan felsorolja, hogy kizárólag mely esetekben lehet rendkívüli felmondással eltávolítani egy dolgozót (1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről, 96.§), illetve rendelkezik arról, hogy a munkavállaló nem köteles teljesíteni a munkáltató utasítását, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (uo. 104. § (2)), de nem tér ki konkrétan a bejelentő védelmére, nem tartalmaz ilyen tartalmú pozitív előírásokat sem.

 

Egyes nagyvállalatoknál (pl. az amerikai tőzsdén is jelenlévő cégek) törvény (pl. Sarbanes-Oxley törvény) írja elő, hogy rendelkezzenek belső bejelentési útvonalakkal, szabályozásokkal, amelyek többek között (elvben) biztosítják a bejelentők védelmét, vagy anonimitását. Ezek a szabályok vállalatonként nagyon eltérőek lehetnek, és mivel többnyire külföldi szabályozások adaptációi nem feltétlenül alkalmazkodnak az itthoni körülményekhez.

 

Egyes cégek üzemeltetnek anonim bejelentő vonalakat is. Ennek azonban negatív hatásai is lehet, hiszen a névtelen, arctalan bejelentés intézménye könnyen az intrikák, versengések csatornájává válhat. Ebben az esetben is a szabályozás minősége határozza meg, hogy mennyire képes a rendszer hatékonyan és a célnak megfelelően működni.

 

Adatvédelem
A bejelentő védelméhez tartozik bizonyos értelemben a bejelentő adatainak védelme is. Itt az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény) rendelkezései irányadóak, amelyek értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli, vagy ahhoz az érintett hozzájárul. Ez abban az esetben bír különös jelentőséggel, amikor a bejelentés valamilyen okból kifolyólag egy harmadik félhez kerül (pl. a cég magyar illetékese, a nemzetközi anyavállalat illetékeséhez, vagy a munkaadó a tulajdonos részére továbbítja), ez ugyanis jogellenes (Munka törvénykönyve, 3. § (2)).

 

Az adatvédelem mind a bejelentőt, mind a bejelentés tárgyában szereplő munkatársat megilleti. Nemzetközileg működő vállalatoknál itt ütközhetnek az egyes országok szabályozásai (pl. az amerikai szabályozás nagyvonalúbb az EU-ban érvényes joggal). A kérdéssel az adatvédelmi ombudsman is többször foglalkozott.

 

Szervezeten kívüli lépések
Amikor úgy tűnik, hogy a szervezeten belüli lépések nem vezettek eredményre, vagy az ügy súlyosságánál fogva bűncselekmény gyanúját veti fel, el kell gondolkodni, hogy mely külső csatornák vehetők igénybe. Erről bővebben az általános bejelentések kapcsán írtunk. A munkahelyi korrupcióval kapcsolatban a hatóságok vagy a sajtó bekapcsolása előtt érdemes lehet konzultálni egy hozzáértő (munka)jogásszal, vagy amennyiben létezik ilyen, a szakszervezet illetékesével. A külső lépéseknek ugyanis munkajogi vonatkozásai is vannak, hiszen belső információk kiszivárogtatásával a munkavállaló könnyen jogsértést követhet el.

 

Üzleti titok
A bejelentő hiányos védelme mellett az üzleti, üzemi titokra való hivatkozás lehetősége nehezíti meg leginkább a munkahelyi bejelentők dolgát. A munka törvénykönyve (103. § (3)) kimondja, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni.

 

Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. Nagyon könnyen hivatkozhat a munkáltató vagy tulajdonos az üzleti titkok sérelmére, amikor retorzióban részesíti az információkat kiszivárogtató munkavállalót. Ilyen esetekben akár kártérítési követeléssel is felléphet a munkaadó dolgozójával szemben. Ezért is a hatósági út igénybevétele előtt a megfelelő helyen jogi tanácsot kérni.

 

 

EU-s forrásokkal kapcsolatos korrupció


Ez az egyetlen terület, amely Magyarországon saját bejelentő rendszerrel rendelkezik. A www.anti-lop.hu című kormányzati bejelentő oldalt 2007 novemberében hozta létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Célja az európai uniós pénzek szabályos és átlátható felhasználásának elősegítése. A kormányzat számára azért is fontos, hogy az EU-s pénzekkel kapcsolatos visszaéléseket a magyar fél tárja fel, mert az így visszavont támogatásokat egy másik projektre lehet fordítani.

 

Amennyiben az unió hatóságai derítenek fény a szabálytalanságokra, akkor a támogatás összegét az EU kapja vissza.
A honlapon egy email cím megadásával bárkinek lehetősége van rövid bejelentést tenni. A bejelentéshez –amennyiben szükséges- dokumentumokat is lehet csatolni. A bejelentő maga dönti el, hogy személye azonosítására alkalmas email címet ad meg, vagy sem. Utóbbi esetben anonim bejelentésként vizsgálják az ügyét.

 

Minden bejelentés azonosítószámot kap, így a honlapon követhető a kivizsgálás folyamata. A bejelentéseket az NFÜ illetékes testülete elvben 30 nap alatt vizsgálja ki, majd a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a bejelentőt. A vizsgálat elhúzódásáról, meghosszabbításáról a bejelentőt külön értesítik.

 

Az NFÜ felügyeleti szerve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Amennyiben a bejelentő elégedetlen a rendszer működésével, vagy úgy érzi, hogy nem vizsgálták ki megfelelően az ügyet, a minisztériumnál tehet panaszt.

 

Mint minden feltételezett bűncselekmény esetében, az uniós visszaélésekkel kapcsolatban is végső megoldásként a rendőrség, ügyészség segítsége is igénybe vehető.

 

Az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések vizsgálatáért az EU oldaláról az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felelős. Ilyen ügyekben természetesen az OLAF-hoz is lehet bejelentést tenni, továbbá minden olyan esetben, amikor az EU alkalmazottaival, illetve az EU költségvetését érintő üggyel kapcsolatban merül fel a korrupció gyanúja. Az OLAF munkáját Magyarországon a VPOP-nál működő OLAF Koordinációs Iroda segíti, a koordinációs iroda maga azonban nem folytat vizsgálatot.

 

 

Elérhetőségek


 

Az OLAF elérhetőségei
OLAF
European Commisssion
B-1049 Bruxelles
BELGIQUE
Iroda: rue Joseph II, 30
1000 Bruxelles
Honlap: http://ec.europa.eu/anti_fraud/index_hu.html
Az OLAF ingyenesen hívható bejelentő vonala Magyarország számára:
00800 01 05 20 04

 

Vám- és Pénzügyőrség (VPOP), OLAF Koordinációs Iroda elérhetősége
1095 Budapest
Mester u. 7.
Telefonszám/ok: (36 1) 456 9500/1905 mellék
Faxszám: (36 1) 476 5034
E-mail cím: afcos@ex.vpop.hu
Honlap: www.vam.hu

 

Rendvédelmi szervek
Magyarországon a 49/1995. (V. 4.) kormányrendelet alapján a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) gondoskodik a rendvédelmi szervek személyi állományának bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről, védelméről, illetve a belső bűncselekmények felderítéséről. Az RSZVSZ hatáskörébe tartozik a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a Vám- és Pénzügyőrség és ezek minisztériumi felügyeleti szerveinek ellenőrzése.

 

Az RSZVSZ nem nyomozóhatóság, tevékenysége során titkos adatgyűjtést folytat. Az RSZVSZ által feltárt ügyekben eljárást az illetékes ügyészség indít.

 

Az RSZVSZ hatáskörébe tartozó bűncselekmények többek között a hivatali visszaélés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a közokirat-hamisítás, a szolgálati visszaélés és az elöljárói hatalommal visszaélés –amennyiben azokat a rendvédelmi szervek állományán belül követték el. Ilyen visszaélések esetén tehát az RSZVSZ-hez kell bejelentéssel fordulni.

 

Mivel a vizsgálatok titkos eszközökkel folynak, ezért a bejelentőt nem értesítik, hogy folyik-e információgyűjtés az általa bejelentett ügyben, viszont számíthat rá, hogy amennyiben igen, úgy tájékozódás céljából a szolgálat munkatársai a vizsgálat során megkeresik. Az RSZVSZ által kezelt adatok államtitoknak minősülnek, így a bejelentő adatai elvben szigorú védelem alatt állnak, ez fizikailag is különleges adatkezelést jelent (pl. külön tárolják a bejelentő adatait az adott ügy anyagaitól).

 

Természetesen az RSZVSZ is fogad anonim bejelentéseket, de ebben az esetben is gondot jelent, hogy a névtelen bejelentővel a bejelentést követően megszakad a hatóság kapcsolata, ami nehezíti a további információszerzést.

 

Az RSZVSZ elérhetőségei
Budapest, VI. ker. Ó u. 27.
Telefon: 06-1-475-3700;
Telefax: 06-1-475-3702
Ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-200-974
E-mail: rszvsz@orfk.police.hu
Postai cím: az 1391 Budapest, Pf.: 239.
Honlap: www.bm.hu/rszvsz

 

Magyar Honvédség
Abban az esetben, ha a honvédség bármely tagja korrupciót észlel a szervezeten belül, köteles azt jelenteni. Feljelentésével fordulhat szervezeti vezetőjéhez, parancsnoka ugyanis nyomozóhatósági jogkört gyakorol, s köteles a szükséges nyomozati cselekményeket végrehajtani.

 

Amennyiben azonban a korrupciót észlelő katona megítélése szerint az adott eljárás nem kielégítő, vagy úgy gondolja, hogy a parancsnoka is érintett lehet az ügyben, feljelentésével fordulhat a területileg illetékes katonai ügyészséghez is.

 

Amennyiben civil személy szeretne bejelentést tenni a honvédségnél tapasztalt korrupció miatt, szintén az illetékes parancsnokhoz vagy a katonai ügyészséghez fordulhat.

 

Abban az esetben pedig ha nem a honvédség kötelékébe tartozó személy követi el a korrupciót, hanem a szervezet által foglalkoztatott civil (pl.: közalkalmazott vagy köztisztviselő) akkor az állami ügyészség folytatja le a nyomozást. A gyors eljárás érdekében azonban célszerű ilyenkor is a feljelentést a honvédség illetékes parancsnokánál vagy a katonai ügyészségnél megtenni.

 

Létezik a Honvédségen belül Korrupciós Bizottság, ez azonban nem az ügyek kivizsgálását végzi, hanem a Honvédelmi Minisztériumban döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel működik.

 

A Honvédelmi Minisztérium elérhetőségei
Telefon: 06-1-4741168
Telefax: 06-1-4741319
Honlap: http://www.hm.gov.hu
e-mail: hmugyfelszolgalat@hm.gov.hu

 

A Katonai Ügyészségek elérhetőségei
Katonai Főügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.
1363 Budapest, Pf. 10.
T: 354–5500

 

Budapesti Katonai Ügyészség
1027 Budapest, Fö u. 70–78.
1251 Budapest, Pf.: 9.
T: 201–0133, 201–6606,
Fax: 201–7770
E-mail: bpkatugy@axelero.hu

 

Debreceni Katonai Ügyészség
4026 Debrecen, Péterfia u. 58/B.
4001 Debrecen, Pf.: 471.
T: (52) 415–485,
Fax: (52) 415–488
E-mail: dbkatugy@vivamail.hu

 

Gyõri Katonai Ügyészség
9022 Györ, Árpád u. 58.
9002 Györ, Pf.: 306.
T: (96) 317–166,
Fax: (96) 317–167
E-mail: gyorkatu1@invitel.hu

 

Kaposvári Katonai Ügyészség
7400 Kaposvár, Baross Gábor u. 19.
7401 Kaposvár, Pf.: 346.
T: (82) 310–778,
Fax: (82) 310–779
E-mail: postmaster@katonaiugyeszseg.t-online.hu

 

Szegedi Katonai Ügyészség
6720 Szeged, Széchenyi tér 4.
6701 Szeged, Pf.: 380.
T: (62) 543–417
Fax: (62) 543–418
E-mail: szku@invitel.hu

 

 

Közérdekű bejelentések


A közérdekű bejelentés fogalma már 1977 óta létezik a magyar jogban. Az 1977-es törvény az uniós jogharmonizáció során vesztette hatályát, azóta a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai rendelkeznek a közérdekű bejelentésekről. A törvény szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A törvény az állami és helyi önkormányzati szervekkel kapcsolatos bejelentések kezelését hivatott szabályozni.

 

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni. Amennyiben a bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, akkor azt nyolc napon belül az illetékes szervhez továbbítani kell, erről a bejelentő értesítést kap. A bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni, ha a vizsgálat ennél tovább tart, úgy a bejelentőt erről az adott szerv tájékoztatni fogja.

 

A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra. A bejelentőt, amennyiben jóhiszeműen cselekedett, nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

 

A Btk. 257. §-a hivatott a közérdekű bejelentőt védeni. A törvény szerint az, aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

 

Amennyiben a bejelentést a bejelentő szerint nem vizsgálták ki érdemben, vagy a vizsgálat eredménye nem adott megnyugtató választ a felvetett problémákra, úgy további panasszal az adott szerv felügyeleti szervéhez lehet fordulni. Bűncselekmény gyanúja esetén a hatóságokhoz lehet fordulni.

 

 

Sajtó, internet


A legtöbb korrupciós üggyel az állampolgár a sajtón keresztül találkozik. A téma népszerűsége miatt a sajtó szívesen foglalkozik korrupciós ügyekkel, a nyilvánosságnak köszönhetően pedig általában történik valami elmozdulás a tárgyalt ügyekben.

 

Az újságírókhoz is többnyire informátorokon keresztül jutnak el a történetek. Vannak, akik pénzért, vagy valamilyen meghatározott érdekből adnak át információkat, de számos informátor a hatóságok iránti bizalmatlanságból, vagy végső elkeseredettségében fordul a sajtóhoz. Természetesen nem lesz minden kiszivárogtatott történetből tévériport, vagy újságcikk. Az újságok, televíziók többnyire olyan esetekben végeznek oknyomozást, tényfeltárást, amikor az információkból felépülő történet olvasók, vagy nézők tömegét készteti az adott sajtótermék fogyasztására.

 

Ilyen értelemben a sajtóhoz fordulás, csak bizonyos esetekben tekinthető valóságos alternatívának, leginkább nagyhorderejű, híres embereket, cégeket érintő ügyeknél, és ilyen esetekben is főleg akkor, ha az informátor képes a történethez megfelelő mennyiségben bizonyítékokat, információkat szolgáltatni.

 

Az internet elterjedésével számos új publikációs csatorna nyílt meg a bejelentők előtt. Fórumok és blogok tucatjai foglalkoznak visszaélésekkel, jogsértésekkel. Ezeken a tereken keresztül egy-egy történet olvasók sokaságához is eljuthat, és így akár olyan olvasók érdeklődését is felkeltheti, akik képesek valamilyen módon segíteni az adott ügy feltárását vagy rendezését. Persze akár a sajtó érdeklődését is felkeltheti egy fórum vagy blog tartalma.

 

Noha Magyarországon egyelőre nem léteznek whistleblower- és igazán ismert tényfeltáró blogok, az internet a világ számos táján lehetőségek sokaságát nyitotta meg a whistleblowerek előtt.


Mivel a korrupció nagyon tág fogalom, és ilyen formában a magyar jogban nem is létezik, érdemes először tisztázni, hogy a korrupciónak vélt esemény jogilag milyen megítélés alá esik.
Belépés
Regisztráció
Támogatás
Cikk beküldése
Hírlevél
Blog
Média
 
 
Tasz Transparency International CEE Trust OSI