A kormány által bevezetni kívánt „német típusú” megoldást azonban nem tartjuk szerencsésnek, mivel az azt feltételezi, hogy jól működő és hatékony integritási mechanizmusok érvényesülnek az államigazgatásban. Magyarországon ilyen mechanizmusok bevezetésével most kísérletezik a kormány, jól működő, bejáratott rendszerről így semmiképp sem beszélhetünk. Ehhez hozzátartozik a szervezeti kultúra és az ismert működési anomáliák problémája is, amelyek számunkra kétségessé teszik, hogy a törvénytervezetben tagolt rendszer képes lesz-e ellátni a feladatát. Álláspontunk szerint szerencsésebb volna olyan rendszer bevezetése, amelyek jobban épül már meglévő és működő kapacitásokra, vagy könnyebben kiegészíthető ilyenekkel. Így üdvözlendőnek tartottuk volna, ha a Központi Nyomozó Főügyészség jelentősebb szerepet kap a rendszerben, és az Ombudsmani Hivatal is szélesebb jogkörökkel, nagyobb kapacitással venné ki részét a közérdekű bejelentők védelméből. Mivel tudomásunk szerint a kormány a törvénytervezetben vázolt rendszertől lényegi dolgokban nem kíván eltérni, ezért észrevételeink arra vonatkoznak, hogy a tervezett keretek között miként lehet a közérdekű bejelentők védelmét hatékonyabbá tenni.
Általános problémánk a tervezettel, hogy nem tisztázza kellő részletességgel, hogy miként kerülhet sor egy-egy bejelentés kapcsán hatósági vizsgálatra, és hogy miként vesz ebben részt a bejelentő. Sokkal szorosabb együttműködést tartunk szükségesnek a bejelentő védelmi rendszer és az ügyészségek között. Szintén kidolgozatlan, hogy pontosan hogyan jut jogi illetve anyagi segítséghez a bejelentő. Problémának tartjuk továbbá, hogy a nem közhatalmat gyakorló szerveknél foglalkoztatott dolgozók esetében a bejelentők védelme teljesen esetleges.
A két szervezet részletes álláspontját itt olvashatja el.
