K-Monitor Adatbázis

A Jenői-patak időjárásfüggő. Ilyenkor, nyár végén, rekkenő hőségben gyéren csorog a meder alján a víz. De mindig van benne valami, ez négyezer éves hagyomány. A Börzsöny legnagyobb tavát (a diósjenői víztározót) mégis az a veszély fenyegeti, hogy a tradíció megszakad. Az „új földesúr”, Oszter (­Rózsa) Sándor állami papírokkal, hét Kamazzal, két lánctalpas markolóval (és pénzzel) felfegyverkezve arra készül, hogy vadászkastélya előtt blokkolja a patakot. A meredek lejtőn két műtavat ásna, amelyet a helyiek szerint a tavat tápláló erecske tölt majd fel. Oszter a „szépségre megy”: kócsagot akar, tarajos gőtét, vörös hasú unkabékát. Pedig ha a vízbázis elapad vagy a hozam vészesen csökken, a huszonhét hektáros tóban visszafordíthatatlan algásodás indul el, és a helyén egy bűzölgő pocsolya marad. A helyi ellenállás bázisa, a tavat kezelő Diósjenői Sporthorgász Egyesület felülvizsgálatot, birtokvédelmet, hatástanulmányokat kér. De a zászló Oszter Sándornak áll.

Szerinte ebből futotta a napi 110 000 forintért bérelt villára is.

Követhetetlen tempóban növekedtek a magyarországi vizes-világbajnokság költségei az elmúlt hónapokban. Senki sem tudja, mi lett a kiadások végösszege, legutóbb Seszták Miklós fejlesztési miniszter 130 milliárd forintról beszélt, szemben a legelőször jogszabályba foglalt – még a ­2021-es vb-re tervezett – 14 milliárddal. Az esemény felelőseként a magyar rendezést úgy minősítette, hogy ez „minden idők legnagyobb nemzetközi eseménye, amelyet valaha ezen a földön szerveztek”. De még a Földön sem sikerült soha senkinek ilyen drágán megrendeznie vizes-világbajnokságot. A legutóbbi, kazanyi verseny például hatodába került a magyarnak, Mexikó pedig azért lépett vissza az idei rendezéstől, mert sokallta az átszámítva 26 mil­liárd forintra taksált kiadásokat.

A RomNet szerint csak a felzárkóztatási forrásokra akar újra rászállni. Roma Integrációért Országos Szövetség (RIOSZ) néven új szervezetet alapított Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke – írja a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva a RomNet. A RIOSZ-t a Lungo Drom székhelyére jegyeztették be, Hivatalos célkitűzése – a magyarországi roma közösség, valamint a tagság képviselete.

A Keresztapa című film hangulatát idézi az a szövevényes és belterjes világ, amely Bicske környékén épült ki, iskolapéldájaként annak, miként tud egy családi/gazdasági/politikai érdekközösség befolyás alá vonni egy egész kistérséget. Érdemes szemügyre venni, hogy e zárt kör tagjai milyen megoldásokkal jutnak elképzelhetetlen mennyiségű termőföldhöz, kül- és belterületi telkekhez, ipari területekhez, egyéb ingatlanokhoz, és hogyan sikerül valahogy mindig olyan fejlesztésbe fogniuk, amelyre éppen jár uniós vagy hazai támogatás.

Nemzetbiztonsági kockázatot rejtő üzleti vonalat építettünk ki Afrikában a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. égisze alatt működő Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-n keresztül. Merthogy utóbbi tulajdonosi köre mélyreható orosz kapcsolatokat ápol. Etióp hadügyi beszállításaink mellett ráadásul az ellenzéki összefogás vezetőjét támogatjuk Botswanában, egy amerikai befolyás alatt álló térségben. Balekok vagy eszközök vagyunk egy nemzetközi játszmában?

A Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba évek óta sorra nyeri az állami reklámtendereket, cége a kormány első számú ügynökségének számít. Egyebek mellett ők hirdették a „kényszerbetelepítés” elleni népszavazási és menekültellenes kampányt, a kormány reformjait, a paksi bővítést, az államkötvények vásárlását. Úgy tűnt, ő viheti a 2017-es kormánykommunikációra kiírt 25 milliárdos gigatendert is, ám végül cégei a 18 megbízásból csupán kettőt, a keret 0,7 százalékát nyerték el két másik kormányközeli vállalkozás mögött. Rebesgetik, hogy kieshetett a pikszisből, mert késett a kifizetésekkel. Ő viszont azt mondja, rajta keresztül Rogán Antalnak üzentek.

Ismét választási megállapodást kötött a Lungo Drommal a 2018-ra készülő Fidesz. Az egyezményt a puritanizmusáról ismert Kövér László írta alá Farkas Flórián miniszterelnöki biztossal, „a romák istápolójával”. Kérdés, létezik-e még a Lungo Drom, amely a botrányok nyomán ezekben a hetekben bomlik részekre. Farkas pályája kezdetétől egyere­másra pénzügyi botrányokba keveredett, és egyre nagyobb tétekben játszott. Ügyei körül már nemcsak az Állami Számvevőszék, hanem az OLAF is vizsgálódik. Mégis tudhat valamit, hiszen eddig minden botránya után talpra állt.

A hazai strómanrendszer kiépülése tanulási folyamat eredménye. Orbán első ciklusa volt az előiskola. A 2010 után formálódó struktúra klienscsoportok foglyává tette az államot. Magyarországon olyan viszonyok uralkodnak, amelyekre Európa nyugati felében nincs példa. A neves hazai korrupciókutató, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy látja, mai állapotában az állam alkalmatlan a korrupt vagyonelosztás féken tartására. Funkciója, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Jancsics Dávid szerzőtársával, a közelmúltban elhunyt Jávor Istvánnal együtt a hazai korrupciót elemző írásáért az amerikai Academy of Management Public and Nonprofit szekciójának Az év tanulmánya díját kapta.

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.