A Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését azért, mert az eljárást ellenőrző miniszterelnökségi főosztály súlyos jogsértést - túlárazást - tárt fel az eljárással kapcsolatban. Drágán dolgoztak volna a New Land és a Brightly kommunikációs ügynökségek, a számlát pedig uniós forrással finanszírozták volna.
Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg az, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat (GINOP), amelynek célja az volt, hogy a munkanélküli fiataloknak segítséget nyújtsanak a tanuláshoz és az elhelyezkedéshez. A lap utánajárt a projektnek Bács-Kiskun megyében, és olyan kiadásokat talált, amelyek felvetették a kérdést, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan megfelelő helyre került-e.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Sára Botond főispán vezetésével Budapest Főváros Kormányhivatala további területekre vezeti be a Poszeidon iratkezelő rendszert. A megbízást, ki más, mint a Poszeidon atyja, az SDA DMS Zrt. nyerte, ami nettó 1,5 milliárd forintért végzi el a feladatot. A cég többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László TIM-miniszter régi jó barátja.
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Hogy, hogy nem, az egyik legnagyobb hazai kandalló- és fatüzelésű tűzhelygyártó Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global tulajdonában van.
Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Közel százmillió millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmártonnak az ipari parki beruházással kapcsolatban indított "szabálytalansági eljárás" eredményeként – erről számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos.
Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet „számszerűsíteni”. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.
